Irány Moszkva!

Amikor hónapokkal ezelőtt a moszkvai diplomáciai futár díszmaslis meghívót kézbesített a Grassalkovich-palotába, az elnök és emberei komoly dilemma elé lettek állítva. Menni vagy nem menni? Májusban lesz 70 éve, hogy véget ért a II. világháború, a nácik elleni küzdelem az orosz történelmi tudat egyik legfontosabb eseménye. A május 9-i moszkvai parádé a kerek évfordulón még jelentősebb esemény, mint máskor, ám mindezt beárnyékolja az ukrán-orosz konfliktus, azon belül is a Kreml által játszott (fő)szerep. Figyelmen kívül hagyni az aktuális eseményeket, s a felszabadító (most azt inkább ne firtassuk, mennyiben voltak felszabadítók és mennyiben megszállók) ország elesett katonái előtt tisztelegni, vagy a kváziháborúra való tekintettel elutasítani a meghívást, szolidaritást vállalva a megszállt szomszédos állammal?  Andrej Kiska államfő és tanácsadói köre ezt a dilemmát oldotta hónapok óta. Leginkább viszont kivártak: arra, hogy a nagy nyugati államok vezetői közül minél többen kifejtsék véleményüket, utána mérleget lehet vonni, s eldönteni: elegen mondták le, tehát mi is „büszkén“ mondhatunk nemet, avagy sokan mégiscsak elmennek, üljünk hát mi is fel a repülőgépre.  Úgy tűnik, a feladványnak egyszerűbb megoldása lesz. Vlagyimir Putyinnak tökéletesen megfelel Robert Fico, sőt, még jobb is - hiszen a kormány feje, nem egy reprezentatív funkciókat ellátó államfő. Azt pedig a Kremlben is tudják, hogy Ficóra mindig lehet számítani, ha az orosz érdekek unión belüli képviseletéről van szó. Így kézenfekvőbb volt őt (is) meghívni, ha pedig hinni lehet az orosz külügyminiszternek - ebben az esetben miért hazudna? -, akkor a miniszterelnök már meg is vette a moszkvai retúrjegyet. Fico persze még tagad, ám lehet, hogy ez csak az uniós csúcs előtti taktikai póz. Fico utazásának bejelentésével egy csapásra megoldódtak Kiska dilemmái, így tegnap az államfő már büszkén jelenthette ki, hogy visszautasítja Putyin meghívását. Kíváncsiak vagyunk, hogy a kormányfő látogatásának kvázi bejelentése nélkül meddig kellett volna erre a karakán nyilatkozatra várni. Persze lehet, hogy a háttérben a két politikus egyezsége áll: mindketten szívességet tesznek egymásnak: az egyik azzal, hogy átengedi a moszkvai szereplést, a másik pedig azzal, hogy átvállalja a moszkvai utat.  Kiska jól járt, ám rólunk ez nem mondható el: Szlovákia miniszterelnökét eddig is oroszbarátként könyvelték el a nyugati partnerek, moszkvai útja pedig csak megerősíti majd bennük ezt az érzést.