Inkább a hiányosságainkkal törődhetnénk

Egy bolond százat csinál – mondhatjuk nyugodtan arra a parlamenti döntésre, amely szerint az étkezési utalványok csak meleg ételek vásárlására használhatóak. Felejthető intermezzó is lehetett volna, amint egy ismeretlen baloldali képviselőnek fájni kezdett, hogy a dolgozók éppen másra is felhasználják a jegyeiket, mint az üzemi étkezdék tucatételeinek vásárlására. Mivel azonban volt elég szamár képviselő, aki ezt megszavazta, a parlament újabb komikus döntéssel rontotta eddig sem túl csillogó hírnevét. A balodali és egyéb padsorokban üldögélő képviselő uraknak és hölgyeknek legfeljebb azt üzenhetjük, hogy ha már az étkezési jegyekkel akarják múlatni jól fizetett munkaidejüket, a meleg étel helyett törődhetnének, mondjuk, a kisvállalkozók százezereivel, akikre szintén nem jellemző, hogy ebédjüket légkondicionált luxuséttermekben költenék el, de az étkezési utalványnak nevezett kedvezményből mindeddig gondosan kizárták őket.

Azért el kell ismernünk, hogy szokásával ellentétben a parlament egy sor okos gazdasági döntést is hozott, legalábbis ami az adócsökkentést illeti. Mivel a választások közeledtével legalább egy évig dicsekedni fognak vele, jó tudnunk, hogy lényegében csak a minimális kötelezettségüket teljesítették – ami persze jobb a még ennyire sem képes mečiarizmusnál. Azonban különösebben nem erőltették meg magukat – dicsérendő pluszteljesítmény ugyanis az lett volna, ha az adórendszerben egy sor, az egyéni döntésen alapuló motiváló elem lenne. Aki ilyenekre kíváncsi, olvassa a magyar sajtót vagy kérdezze meg ottani barátait. A kedvező hírek között említést érdemel, hogy újabb nemzetközi hitelminősítő intézet döntött úgy: hat év múltán újra a normális országok közé sorol bennünket. A pénzügyminiszter szerint arról is meg tudták győzni az ügynökséget, hogy az ország a jövő évi választások után is folytatja a reformokat. A jobb minősítés az elemzők szerint a korona erősödésével is jár. Mivel a nyugat-európai piaci bajok esetén az erős korona betenne a hazai exportnak, arra számítanak, hogy a jegybank kamatcsökkentéssel igyekszik ez ellen hatni. Az átlagember számára ebből például az következik, hogy ha jövőre külföldi nyaralást tervez, most érdemes valutát vásárolni. Jövő nyáron ugyanis már választások előtt leszünk, így megeshet, hogy a politikai bizonytalanság miatt a korona árfolyama jóval rosszabb lesz, mint ezekben a napokban. Sokan pozitív hírként fogják fel a héten közzétett európai uniós országértékelést is. Olyannyira, hogy már-már készpénzként veszik a 2004-es tagságot. Mielőtt hamis illúziókba ringatnák magukat, figyelmükbe ajánljuk azt a héten elhangzott brüsszeli kijelentést, amely szerint csak a jogharmonizáció szempontjából teljesen felkészült országok számíthatnak felvételre. Az országjelentéssel kapcsolatban szintén érdemes ismerni az ottani szóhasználatot. Azzal, hogy a jelentés szerint előrehaladást értünk el, még messze vagyunk a jelentős előrehaladás kategóriájától. Ezzel pedig kár lenne Brüsszelt hibáztatni, továbbra is érvényes, hogy mindenki a maga sikerének kovácsa. ĺgy azután érdemes figyelni a kifogásolt területekre: ezek a korrupcióellenes intézkedések, a regionális politika hiányosságai, a romakérdés, a közlekedési és a mezőgazdasági politika. Mert ugyebár azt senki sem gondolja komolyan, hogy akár tíz méterrel a bergi határátkelő után egy felelős politikus bukás nélkül tehetne olyan kijelentést, hogy azért osztanak el 10 milliárd koronányi dotációt a nyilvánosság számára követhetetlen módon, mert különben a maffiózók sarcolják az állami pénz szerencsés nyerteseit. A vagány Koncoš ezt is megtehette, a kártyavárként felépített kormánykoalíció pedig a hatalma negyedik évében továbbra is jó pofát vág a dologhoz (persze ha egyszer fellebben a fátyol a tízmilliárdos titokról, esetleg kiderül: a miniszter köre nem volt kapzsi, másnak is juttatott a koncból). Ami az uniós közeledést illeti, pillanatnyilag nehéz megmondani, miként is következhetne be gyökeres fordulat, így aztán valószínűleg jövőre is tanúi leszünk a nagy játszmának, amelynek leginkább a „Miként adjuk el Brüsszelben a lekozmált főzelékünket?” címet adhatnánk.

Érdekes konfliktus bontakozik ki a Kárpótlási Befektetési Alap körül. A Nemzeti Vagyonalap és a Szlovák Földalap egyaránt úgy döntött, hogy a meghatározó részvénycsomagot eladja egy brókercég-konzorciumnak. A brókercégek a tőzsdei árnál többet kínáltak fel, de a könyvelési értéknek a felét sem adnák. Ez persze azonnal vitát váltott ki, a pénzügyminiszter szerint a részvényesek 300 millió koronát vesztenének. ĺgy várható, hogy a kormány döntése visszavonására szólítja fel a két említett intézményt. A részvényeket a múltbeli sérelmeik kárpótlásaként szerző részvényesek számára fontos hír, hogy ha mégis nyélbe ütnék az üzletet, az új domináns tulajdonos 811 koronás árfolyamon köteles lenne minden érdeklődőtől felvásárolni az értékpapírokat – ezzel a lehetőséggel várhatóan sok kisrészvényes élne is.