<p>Novemberben derült ki, hogy a Pozsonyi Kerületi Bíróság helyben hagyta a járásbíróság döntését azokban a perekben, amelyet Štefan Harabin indított a főügyészség ellen. A járási és a kerületi bíróság is úgy döntött, hogy az ügyészségnek kártérítést kell fizetnie a Legfelsőbb Bíróság elnökének, amiért Dobroslav Trnka volt főügyész egyik kijelentésével Harabin becsületébe gázolt.<br /> </p>
Így nyert Harabin
Érthetetlen volt, hogyan is veszíthette el az ügyészség ezt a pert, ha a bírósági eljárás törvényesen és standard körülmények között zajlott. Aztán megoldódott a rejtély, annak köszönhetően, hogy Lucia Žitňanská még igazságügyi miniszterként elérte, hogy a bírósági döntések indoklását nyilvánosságra kell hozni. Titok már nincs, csak egy újabb szégyenfolt a bírói taláron.
Az indoklásból kiderül, hogy a járási és a kerületi bíróság először is leszögezte, hogy az államigazgatási szervek az alkotmány és a hatályos törvények alapján járhatnak el. A bíróság szerint a törvény az ügyészek számára előírja, hogy tartózkodjanak véleményük nyilvános hangoztatásától olyan ügyekben, amelyek még nincsenek lezárva, és általában titoktartás vonatkozik rájuk olyan tényekkel kapcsolatban, amelyekről munkaköri kötelességeik végzéséből kifolyólag szereztek tudomást.
Azzal, hogy Trnka megerősítette a sajtónak, hogy a Štefan Harabin és Baki Szadiki között zajlott telefonbeszélgetésről készült hangfelvétel valódi, a bíróság szerint megsértette titoktartási kötelezettségét, jogsértően járt el, és kárt okozott a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Miután lenyeljük a könnyeinket, amelyeket Harabin szenvedései miatt hullajtanánk, nézzük meg még egyszer az egész ügyet.
Az ügyészségről szóló törvény mellett van nekünk egy perrendtartási törvénykönyvünk is, melynek hatodik paragrafusa arról rendelkezik, hogyan és miről tájékoztathatnak a büntetőeljárásban részt vevő szervek. Ez a paragrafus lehetővé teszi az ügyészek számára információk nyilvánosságra hozását, csupán arra kell ügyelniük, hogy titkosított adatokat ne közöljenek, ne akadályozzák a további nyomozást és védett személyes adatokat ne tegyenek közzé. Az, hogy Harabin 1994-ben telefonált a többszörös visszaeső bűnöző Szadikivel, nem titkosított adat, és semmiben sem hátráltatott semmiféle nyomozást. És Trnka személyes adatokat sem hozott nyilvánosságra azzal, hogy megerősítette, valódi a felvétel. Summa summárum: a bírósági döntéseken nagyon is érződik, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének ügyében hozták azokat.
Arra a gyakran feltett kérdésre, hogy mondja már meg, Szadikivel telefonált-e, Harabin azt felelte: „Századszor mondom, hogy soha nem telefonáltam vele”. Ezzel csak azt bizonyította, hogy megrögzött hazudozó. Harabin jó hírét senki sem rontja, csakis ő maga, és mindennemű kártérítés az ő esetében igazságtalan és abszurd. Nem még a 150 ezer euró.
A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.