Honosítás: a legszűkebb körben

 

A közjáték arra vonatkozott, vajon hogyan lehet szavatolni a választások tisztaságát, ha nem tudni, mennyi kettős állampolgár van. Tehát eddig összesen 420 ezer kérelmező volt, közülük 340 ezren már le is tették az állampolgársági esküt. Szlovákiai szemmel különösen érdekes a hazai kettős állampolgárok száma. Miközben Romániából több mint 283 ezer, Szerbiából 76 ezer, Ukrajnából 50 ezernél több kérelem érkezett, Szlovákiából mindössze 1515. Ez azt jelenti, hogy az újonnan honosított szlovákiai magyarok súlya a honosítottakon belül nem éri el a fél százalékot, miközben a romániai magyarok a teljes kontingens pontosan kétharmadát teszik ki. A szlovákiai magyarok alacsony hajlandóságát – ezerből hárman kértek állampolgárságot – három tényező befolyásolta. Az első – és messze ez a legfontosabb – a Fico-féle ellentörvény, amely a szlovák állampolgárság elvesztésével fenyegeti a honosítást kérőket. Bár eddig gyakorlatilag csak annak vonták be szlovák okmányait, aki erre (politikai üzenetként) kimondottan törekedett, a félelem nyilván sokakat gátol a magyar állampolgárság kérvényezésében. Ez önmagában azonban nem elég magyarázat, hiszen Ukrajna nem kevésbé agresszívan lépett fel ezzel a kezdeményezéssel szemben, ott viszont sokkal magasabb a kérvényezők aránya a magyarság arányához képest. A két országban tapasztalható tendencia közötti különbség abban gyökerezik, hogy a szlovákiai magyarok de facto viszonylag keveset nyernek az állampolgársággal, a kárpátaljai és vajdasági közösségek tagjai viszont így uniós állampolgárokká válhatnak. Harmadsorban pedig ott van a politikai megosztottság kérdése is: az, hogy a szlovákiai magyarok egy jelentős része számára a kettős állampolgárság aktuálpolitikai narratívába ágyazódott be, amelyben annak bevezetése elsősorban a Fidesz önérdekeként, politikai játszmaként, sőt a határon túli magyarok felhasználásaként jelenik meg. Ezt a vélekedést erősíti meg az is, hogy a Fidesz-kormány változatlanul aszimmetrikus módon preferálja az MKP-t a Híddal szemben, azaz beleszól a szlovákiai magyarság ügyeibe, a saját pártpolitikai érdekeit szem előtt tartva. Mit jelent majd ez az alacsony arány a jövő szempontjából? A negatív hatásokat tekintve ezzel a szlovákiai magyarság kikerül a magyarországi politika fókuszából, hiszen itt – különösen Romániával ellentétben – nincsenek szavazók. Ez kevesebb figyelmet, energiát, szívességet jelent. A másik oldalon viszont ugyanezen okokból Szlovákia megmenekülhet a magyarországi politikai kampány begyűrűzésétől a határokon túlra, ami jelentős pozitívum. De fontos látni, hogy semmi sincs kőbe vésve: a Fico-féle ellentörvény lehetséges jövőbeli megszüntetése és a magyarországi nemzetpolitika aszimmetriájának kiküszöbölése után a szlovákiai magyarok is nagyobb számban csatlakozhatnak a kettős állampolgárok köréhez – Magyarországon ugyanis ma nincs olyan jelentős politikai erő, ami az állampolgársági törvény visszavonásán gondolkozna.