Miközben a világ a francia válogatottat ünnepli, a szerző közgazdászlelke nem nyugszik, és azt próbálja elemezni, mi kell ahhoz, hogy egy ország válogatottja futballvilágbajnok legyen.
Hol teremnek a focivilágbajnokok
Ebbe az exkluzív klubba nem könnyű bekerülni, eddig csak nyolc ország válogatottjának sikerült a magasba emelni a világbajnoki trófeát. Az elmúlt évtizedek világbajnokainak névsorát végignézve jól látható, hogy a legjobb eséllyel az európai válogatottak indulnak. Az elmúlt tíz foci-vb hét európai győzelmet hozott, az európai válogatottak közé csak Brazília és Argentína tudott betörni. Európán és Latin-Amerikán kívül más kontinensnek eddig esélye sem volt, és ez a közeljövőben sem fog változni, holott Kína vagy a közel-keleti olajbevételekben dúskáló országok dollármilliárdokat költenek a labdarúgás fejlesztésére.
Úgy tűnik ugyanis, hogy a legfontosabb sikerfaktor az, hogy a labdarúgásnak nagy hagyománya legyen az országban.
Egy tradicionális sikersportág ugyanis jobban fel tudja kelteni a tehetséges fiatalok, a nézők és a tőkeerős szponzorok érdeklődését. Mindegyik eddigi világbajnok igazi fociország, ahol gyerekek százezrei álmodnak arról, hogy olyanok lesznek, mint Messi, Neymar, Cavani vagy Mbappe. A tradicionális focinagyhatalmak minden világbajnokságon lépéselőnyből indulnak, és szinte biztos, hogy közülük kerül ki a világbajnok.
Fontos tényező a focisikerben az ország népességének nagysága is. Népesebb országokban több regisztrált játékosból lehet válogatni, és a játékos-utánpótlás kinevelése is könnyebb. A nyolc eddigi világbajnok országból hét lakossága meghaladja a 40 milliós határt, kivételt csak a 3,5 milliós lélekszámú Uruguay képez. Hozzá kell azonban tenni, hogy Uruguay világbajnoki címei még a foci-vb-k hőskorából származnak, és az ország válogatottja 1950 óta nem tudott vb-döntőbe kerülni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy kis országok válogatottjai nem szerepelhetnek jól a világbajnokságokon. Ahogy azt a horvát vagy a belga válogatott teljesítménye is mutatta, a kisebb országok karnyújtásnyira kerülhetnek a trófeához, de ezt végül a népesebb országok válogatottjai emelik magasba.
A gazdasági fejlettség érdekes faktor. Az Economist brit gazdasági hetilap modellje szerint bizonyos fokú gazdasági fejlettségre feltétlenül szükség van a focisikerhez, de kevésbé fejlett országok is tudnak sikeresen szerepelni a foci-vb-n. Latin-Amerika a legjobb példa erre, Brazília, Argentína és Uruguay is a fejlődő országok csoportjába tartozik. Mindhárom országra érvényes azonban, hogy a foci iránti rajongás magas szintű, és a foci fontos kitörési lehetőség a szegénységben felnövő fiatalok generációinak.
Tény viszont az is, hogy a latin-amerikai válogatottak sztárjai kivétel nélkül a leggazdagabb európai klubokban játszanak.
A jó hír az, hogy a foci elsősorban fantasztikus sport, amelyben a másodperc tört része meg tudja változtatni a meccs kimenetelét. A most befejeződött világbajnokságon is láthattuk, hogy focinagyhatalmak buktak el, és váratlan hősök törtek előre. Ezért nehéz a sikert igazán jól modellezni. Erről meggyőződtek a Goldman Sachs befektetési bank elemzői, akik hatalmas mennyiségű adatot gyűjtöttek a részt vető országok válogatottjairól, és mesterséges intelligenciát is bevetettek. A modell szerint Brazília lett a világbajnok, mely Németországot győzte le a vb-döntőben. Mint tudjuk, a valóság teljesen más volt, és ez valahol jól is van így.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.