Vélemény

Hol kezdődik a propaganda?

Megérkezett a mozikba a Churchill film, a brit miniszterelnök második világháborús helytállásáról szóló alkotás egy a sok történelmi film közül. Az amerikai Pearl Harbor, a magyar Hídember, a francia ellenállásról vagy Patton tábornok tankcsatáiról szóló grandiózus mozik mind-mind történelmi időket idéznek.
author
Feledy Botond

2018. január 20. 18:30

Churchill

Mivel annyiszor beszélek a dezinformációról, manipulációról és propagandáról, egyszer csak feltették nekem a kérdést, hogy e fenti filmek tulajdonképpen propagandafilmek-e? Jó kérdés! Nem is könnyű a válasz. A történelmi narratívák mindig szelektíven bánnak a tényekkel, a filmekben pláne muszáj sok mindent egyszerűsíteni, áramvonalasítani. Ezáltal olyan alkotások jönnek létre, amelyek biztos, hogy továbbítani akarnak valamilyen üzenetet a valóság alapján: a nemzet nagyságát, hősies védekezését, helytállását mások emberi jogainak védelmében és a többi… Ha hasonló orosz vagy kínai, vagy éppen iráni filmeket néznénk, milyen érzésünk lenne? Propaganda vagy történelmi opusz? Mi különbözteti meg ezeket?

Az egyik szempont elég világos: az alkotók szándéka. Akarnak-e manipulálni vagy meggyőződést adnak át? Sokszor egy partikuláris meggyőződés megfilmesítése már propaganda, mint a Snowden film esetében. Ugyanakkor az eszmék ütköztetése, terjesztése, az azokról folytatott nyílt vita a demokratikus társadalmak természetesen része – így legalább a Stone-féle Snowden film is alkalom arra, hogy párbeszéd induljon a kiszivárogtató, majd Moszkvába menekülő amerikai fiatalember tettéről. A szovjet politbüro által jóváhagyott filmek annak idején pedig már szándékukban társadalomátalakító, a hatalmi elitet kiszolgáló alkotások voltak, tehát propagandacélokkal készültek.
 

További szempont az értékrend: egy-egy történelmi film óhatatlanul a kora és a szerzői értékeit fogja terjeszteni, propagálni. Egy tipikus amerikai háborús filmben a jó amerikai katonák mentik meg a gonosz németek kezéből a francia/olasz/brit áldozatot. Ha úgy tetszik, az emberi jogok korai megfilmesítése zajlik. Alapvetően ezzel az értékkel egyetért az euroatlanti közösség, még ha sokat is vitatkozunk a megvalósításon. Nem biztos, hogy más kontinensek, más kultúrák önmagában ezt az értéket teszik az első helyekre, egyáltalán elfogadják-e, vagy néha épp ellenkezőleg, tabusítják. Ekkor tehát technikai értelemben propagandának számít az, ami idegen értékeket terjeszt, mondhatni akár ellenséges célzata, társadalmi felforgató hatása lehet. Összeesküvés-elméletek, uszítás és hasonlók – számos ilyen filmes alkotás is születik underground. És azt is látjuk, hogy néha a hollywoodi másodosztályú alkotások messze esnek a közép-európai világlátástól, más viccek, más gondok jelennek meg bennük. Mégis nézik őket, ez az igazi soft power.

A harmadik meghatározási szempont a tér és az idő lehet: a jövőt tekintve buzdít-e a propaganda valamire, vagy passzívan erősít meg egy-egy értéket, ideológiát, narratívát? A háború alatt nézni háborús filmet más, mint utána; a Szovjetunió vagy a náci Németország létezése idején más az ő propagandájukkal szembesülni, mint most, történelmi távlatból nézni például Leni Riefenstahl Olympiáját.

Tehát mint legtöbbször a társadalmi vitákban, itt is csak puha határok léteznek, hogy meghatározzuk, mi a propaganda. Ez is csak aktuális térhez és időhöz kötve lehetséges, értékrendi alapon. A brexit idején egy erős Churchill-film alighanem eredményezhet jobb közérzetet…

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Önnek ajánljuk
Beňová Sylvia, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) szabályozótanácsának a tagja és Élesztős Pál energetikai szakértő, a Szövetség energiaügyi tanácsadója volt az Új Szó-stúdió vendége. A műsorvezető, Czímer Gábor (Fotó: Somogyi Tibor)

Az energiaválságról beszélgettünk az Új Szó-stúdióban

Baleset történt pozsonyban

Megállóba hajtott egy részeg sofőr Pozsonyban, legalább öten meghaltak

busz k

Ingyenes lesz a városi buszközlekedés Dunaszerdahelyen

szélvihar

Riasztást adtak ki szélvihar miatt hétfőre!

baleset k

TRAGÉDIA: Borzalmas kínok között hagyta meghalni munkatársát egy férfi

új szó

Miről ír a hétfői Új Szó?

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.