<p>Lustán potyognak az elsárgult falevelek a virágzó aranyesőbokorra. Mintha mérlegelnék, hogy maradjanak-e tovább, hozzánőve fa-édesanyjukhoz, vagy tegyenek egy merész lépést, egyenesen az enyészetbe. Persze ők nem tudják, hogy ez rossz lépés. Vagy talán az ember tudja rosszul? Valójában ennél jobb lépés nem létezik? Ez attól függ, tudatos lénynek tartjuk-e a fát.</p>
Hogy néz ki egy üstökös?
Aki azt gondolja, hogy megőrültem, téved, ugyanis létezik egy tudományág, a növények neurobiológiája, mely szerint a növényeknek ugyan nincs emberi értelemben vett idegrendszerük, mégis sok mindenre képesek az önmaguk gyártotta vegyi anyagok segítségével. Kommunikálnak egymással (a végén kiderül, hogy a „virágnyelv” nagyon is valós tartalmat takaró kifejezés). Érzékelik a stresszhatásokat. Van emlékezetük. Például megjegyzik a szárazságot, s ez a tapasztalat arra ösztönzi őket, hogy máskor jobban gazdálkodjanak a vízzel. Bár ők az élővilág jobbágyai, merthogy földhözkötöttek, a neurobiológusok bebizonyították, hogy stabilitásukban is nagyon mozgékonyak. Nemcsak arról van szó, hogy nőnek, virágoznak, ami szemmel látható, hanem a földben élő gyökereik is bonyolult mozgásokat végeznek, attól függően, hogy milyen hatás éri őket. Az ember azt képzeli, hogy a gyökér folyamatosan növekszik, arra kúszik, amerre helyet talál, ezért az ültetésre szánt gödörből gondosan kiszedi a szerinte akadályt képező köveket. Pedig a gyökér maga is megoldja a problémákat. Egyszer itt van, máskor amott. Vagyis nem áll belekövülve a föld porába, hanem mozog. Ha kellemetlen hatás éri, akkor néhány milliméterrel arrébb megy. Aztán ha úgy alakulnak a talajbeli dolgok, akkor visszamegy. De legalább ennyire hihetetlen, hogy a növények varázsolnak. A tudósok persze nem ezt a szót használják, de képzeljük el, hogy vannak orchideák, amelyek úgy csalogatják magukhoz a beporzáshoz szükséges rovarokat, hogy kémiai úton a rovar nőstényének illatát produkálják, sőt, a tudósok szerint a rovar úgy érzékeli ezt a hatást, mintha a nősténye a virág kelyhében lenne, pedig igazából nincs ott semmi. Hát mi ez, ha nem varázslat?
Közben a fejünk fölött, valami elképzelhetetlen messzeségben a Rosetta műhold (jé, milyen virágra emlékeztető neve van) Philae nevű leszállóegysége, miután on-line rajongótáborának bejelentette, hogy készen áll (hát nem aranyos?), landolt a Csurjumov-Geraszimenko üstökösön. Le is fényképezte. Nem, az üstökösnek nincs farka. A tudósok szerint gumikacsa kinézete van, engem hatalmas gyömbérdarabra emlékeztet.
Csodálatos dolog a tudomány. Rákényszerít, hogy változtassunk bevett gondolkodásmódunkon, ráadásul a fantáziánkat is fejleszti.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.