Hipót önteni a szádba!

De hogy aszkézisüknek megadják a módját, bodzavirágos-gyömbéres málnaszörpöt rendeltek. Mondta is a csapos, hogy ez nem a Kazinczy utca, itt ilyen kézműves krakedliket nem osztanak. Kiegyeztek hát a piros Vineában, és lecsüccsentek a deres támlájú kerti csőszékekre, hogy megvitassanak néhány kortárs problémát. Osgyánt letudták, kár érte, annál is inkább, mivel már tizenháromszor elhalasztották az osgyáni kitérőt, éhségükre, vagy épp jóllakottságukra hivatkozva. Úgy szokott ez kinézni, hogy megálltak az Osgyán melletti rönkétteremben, megrendelték a birkapörköltet vajas galuskával, aztán a jóllakottság érzése minden egyéb osgyáni tervüket kivitelezhetetlenné tette. Most meg már nézhetik, de csak a falakat.

Tudja azt ön – kezdte Bandika bizonytalan hangon – hogy Osgyán előtt egy nappal leégett egy erdélyi unitárius templom tornya is? Ervin bólintott, jelezve, hogy naprakész információkkal rendelkezik a Kis-Küküllő menti Bethlenszentmiklós templomának helyzetéről, amelyre már rá is rakták az ideiglenes tetőt, és mindenkit biztosítottak, hogy anyaországi forrásból fel lesz újítva a templom.

Bandika a dióhelyzetre terelte a szót, hiszen az év katasztrófája az idei diótermés. Fekete a dió és hasznavehetetlen, mindezek következtében vélhetően meg is drágul. Ervin egyetértett, csak abban nem voltak képesek közös platformra jutni, hogy mi okozza ezt az idei nagy dióbajt. Bandika szerint a dióburok-fúrólégy a vétkes, vagy a xantomónászos betegség, vagy ez a kettő együtt.
Ervin szerint a kór pszichoszomatikus, a diófák pedig magukat betegítették meg szomorúsággal kevert sértődöttségükben, mert azt látták, hogy egyre több hazai polgár vásárol egzotikus diófajtákat. Ervin szerint a paradió, a kesudió, a pekándió és a makadámdió említhető ebben a tekintetben.

Bandika unottan pislogott a krakedlis pohárba, és beismerte, neki a kesudió is meg a paradió is jobban ízlik, mint a hazai közönséges dió (latinul juglans regia) termése. 
Az otthoni diót igazából a cinkékkel szokta télen megetetni – tette hozzá. De még a karácsonyi diós kalács nélkül is képes lenne élni, azt a szót pedig, hogy bejgli, évek óta ki sem mondta már. Hipót önteni a szádba! – fordult el tőle haragosan Ervin, majd benyugtatózta magát, és kétnapi száraz élelemmel elindult világgá.