Harminc évig is eltarthat az Iszlám Állam elleni háború

MTI-HÁTTÉR

Akár 30 évig is eltarthat az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni harc, és az próbára fogja tenni az Egyesült Államok eltökéltségét – jelentette ki a USA Today című lapnak Leon Panetta, aki korábban az Obama-kormány CIA-főnöke és védelmi minisztere volt.

„Az hiszem, egy harmincéves háborúnak nézünk elébe, amely azzal fenyeget, hogy kiterjed Líbiára, Nigériára, Szomáliára és Jemenre” – jelentette ki Panetta, akit a lap a frissen megjelent memoárkötetével kapcsolatban szólaltatott meg.

A 76 éves Panetta könyvében azt állítja, hogy az IÁ elleni fellépést megnehezíti több hibás döntés. Ezek közé sorolta, hogy 2011-ben Washington nem gyakorolt erősebb nyomást Bagdadra, hogy amerikai egységek maradhassanak Irakban. Ez olyan vákuumot teremtett, amely lehetővé tette az IÁ terjeszkedését. A Fehér Ház 2012-ben elvetette azt a kezdeményezést, hogy fegyverezzék fel a Bassár el-Aszad szíriai elnök ellen harcoló mérsékelt ellenzék egységeit. Ugyancsak felrótta Barack Obama elnöknek, hogy 2013-ban nem váltotta be ígéretét, és nem mért csapást az Aszad-rezsimre, amikor az átlépte az Obama által „vörös vonalként” emlegetett határt és vegyi fegyvert vetett be a saját népe ellen. Mindez aláásta az Egyesült Államok hitelességét, ami megnehezíti az IÁ elleni koalíció kiépítését. A USA Today felhívta a figyelmet, hogy a volt CIA- és Pentagon-főnök visszaemlékezései egybehangzanak a Hillary Clinton és a Robert Gates volt védelmi miniszter memoárjában foglaltakkal.

Joe Biden amerikai alelnök megismételte, hogy a mérsékelt ellenzék felfegyverzése nem változtatta volna meg az események menetét Szíriában, Jen Psaki külügyi szóvivő pedig kijelentette: Núri al-Máliki volt iraki kormányfő ellenállása miatt lehetetlen volt elérni, hogy amerikai csapatok maradhassanak Irakban.

Tudatos döntés

a kegyetlenkedés

Nyilvános kivégzések, megkövezés, élve eltemetés, lefejezés, keresztre feszítés, nyugati túszok lefejezéséről készített videók – az Iszlám Állam brutalitása a civilizált világ szemében céltalannak és értelmetlennek tűnhet, ez azonban egy tudatos döntés eredménye. A kegyetlenség szándékos, így tartják rettegésben az ellenségeiket és gyakorolnak hatást a szervezethez csatlakozni vágyó fiatalokra – áll a BBC elemzésben.

Az Irakban és Szíriában hatalmas területeket elfoglaló szunnita csoportosulás első feltűnése óta sokkoló könyörtelenségével vonja magára a világ figyelmét. Az Iszlám Állam ragaszkodik a korlátok nélküli totális háborúhoz. Egykori anyaszervezetével, az al-Kaidával ellentétben vallásilag sem próbálja igazolni a bűntetteit. Az erőszak a dzsihádizmus két korábbi hullámában is jelen volt, a mostani harmadik korszak azonban brutalitásban messze felülmúlja mindkettőt. Oszama bin Laden jogos válaszként próbálta feltüntetni az Egyesült Államok elleni támadásokat, „védekező dzsihádnak” nevezte az amerikai uralom miatti bosszúhadjáratot.

Harcolj és írj történelmet!

Bin Laden tisztában volt azzal, fontos, hogy megnyerje az emberek „szívét és eszét”, ezért önvédelemként tüntette fel a merényleteket. Az ilyesfajta ideologizálás azonban nem érdekli Abu Bakr al-Baghdadit, az Iszlám Állam vezetőjét: az erőszak a fontos, az Iszlám Állam egy vérrel és vassal előrenyomuló gyilkológépezet.

Bin Laden szerint „amikor az emberek egy erős és egy gyenge lovat látnak, természetükből adódóan az erőset fogják szeretni”.

Az al-Baghdadi vezette csoport kegyetlenkedései és sorozatos győzelmei azt jelzik a külvilág számára, hogy az Iszlám Állam „erős ló”. „Tűnj az utunkból vagy megsemmisítünk, csatlakozz a karavánunkhoz és írj történelmet!” – ez az Iszlám Állam üzenete. Az elégedetlen szunnita fiatalokat célzó globális kampány győzelmet és megváltást ígér. Az újoncokat lenyűgözi az „iszlám ellenségei” ellen alkalmazott katonai stratégia, amely megbénítja az ellenfelet. A harctéri sikereknek világszerte nagy a visszhangja, márpedig semmi nem lehet annyira hatásos egy toborzókampányban, mint a sorozatos katonai győzelmek.