„Gyüttmentek” dilemmája

Azt sem tudni, közülük hányan követik az állandó lakhelyükön zajló eseményeket, ismerik-e az ottani jelöltek választási programját. De meg merem kockáztatni, hogy sokan közülük nincsenek képben, hogy az otthonuktól távol töltött évek számával egyenes arányban távolodnak el a helyi ügyektől. Nem érzik sajátjuknak annak a megyének a problémáit, amelynek nyilvántartásában állandó lakhelyük alapján szerepelnek. Ha veszik is a fáradságot, hogy hazautazzanak, nem igazán tudják reálisan felmérni az ottani helyzetet, hacsak nem értekeztek rokonaikkal, barátaikkal, vagy nem böngészik rendszeresen a helyi sajtót. És mivel ez a tevékenység elég sok időt vesz igénybe, tényleg nem várható el tőlük, hogy esetenként több száz kilométer megtétele után felkészülten lépjenek az urnához. Az a hely, ahol ideiglenes jelleggel élnek – a főváros, vagy egy másik megyében található egyetemi központ – pedig legtöbb esetben idegen számukra, nem tartják otthonuknak annyira, hogy érdeklődjenek az ottani közügyek iránt. Nem ismerik a helyi megyeielnök-jelölteket és képviselőjelölteket, azaz akkor sem tudnak felkészült választópolgárhoz méltó döntést hozni, ha egy-két éve már állandó lakhellyel rendelkeznek az adott megyében, és személyi igazolványukban ez a lakhely szerepel. Ezért sokan közülük nem mennek el szavazni. Vagy ha mégis, azokra szavaznak, akiknek a neve legalább távolról ismerősen cseng számukra. Akiket gyakran látnak a televízióban, akiknek a szórólapjait naponta megtalálják a postaládájukban, akiket a szomszédok, a kollégák ajánlanak. Vagy akik az általuk preferált politikai párt színeiben indulnak. Otthon is arra a pártra szavaznának, ezért egyértelmű, hogy „idegenben” is így tesznek. Nincs szándékomban befolyásolni senkit, csupán azt bátorkodom javasolni nagyon halkan, hogy akinek eddigi tevékenységét nem igazán ismerik, annak nevét ne karikázzák be, az utólagos kellemetlen meglepetéseket elkerülendő. A megyei választások eredménye ugyanis komoly gazdasági és társadalmi kérdéseket is befolyásol, és ha hozzá nem értő politikusok kerülnek döntési helyzetbe fontos ügyekben, nem igazán lehet sikeres ez az ország. A döntéshozók kiválasztása nagy felelősség. Ezért én, a „gyüttment”, aki nemrég került egyik megyéből a másikba, még nem tudom, vállalom-e ezt a felelősséget...