Gyilkos amerikai lépfene-törzs, francia vakcina, orosz cáfolat

Az Egyesült Államokban eddig négy haláleset okozó virulens lépfenebaktériumot egy iowai laboratóriumban állították elő az ötvenes években -állapította meg a francia Pasteur Intézet vezető kutatónője egy francia lapban nyilatkozva, közölve egyben, hogy a párizsi intézetben a közelmúltban hatékony vakcinát fejlesztettek ki a kórozó ellen, ami sikeresen vizsgázott egérkísérletekben.

Michele Mock, a Pasteur Intézet professzora a Le Parisien című lap pénteki számában arról számolt be, hogy minden jel szerint egyetlen törzsből, az amerikai Iowa állam egyik laboratóriumában 1950-ben állatokból elkülönített Ames elnevezésű lépfenebaktérium-törzsből származnak azok a spórák, amelyek az eddig azonosított fertőzéseket és haláleseteket előidézték.

A kutatónő tudomása szerint a különösen virulens anthrax-bakltériumtörzs eredetileg egy iowai katonai laboratórium birtokában volt, később azonban táptalajon szaporították, és számos állami, illetve magánlaboratóriumnak eladták. A törzset ázsiai, afrikai és közel-keleti országok kutatóintézetei is megvásárolták, az állatállományt pusztító lépfenebetegség ugyanis ezekben az országokban a legelterjedtebb. A nyilatkozó megjegyezte, hogy az említett időszakban Irak is könnyen hozzáférhetett a szóban forgó bacilustörzshöz, hisz akkor még szövetségesi kapcsolatban állt az Egyesült Államokkal.

Mock szakvéleménye szerint az Ames az összes ismert anthrax-törzs közül a legveszélyesebbek közé tartozik, de érzékeny a klasszikus antibiotikumra, mivel nem genetikusan módosított variációról van szó. A Le Parisien a legutóbbi amerikai haláleset kapcsán az iránt tudakozódott, lehetséges-e, hogy a fertőzés emberről emberre való átadás révén történt. Mock professzor véleménye szerint ez a feltételezés szerint igen valószínűtlen, az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy a fertőzés a spórákkal való közvetlen érintkezés útján terjed. Azt azonban nem lehet kizárni, hogy esetleg élelmiszerrel jutott be az áldozat testébe.

A Le Parisien ugyanebben a számában szenzációként adta hírül, hogy, hogy a Pasteur Intézetben tíz évi kutatómunka eredményeképpen hatásos védőoltást állítottak elő a lépfenefertőzés gyógyítására. Az ellenanyagot eredményesen alkalmazták fertőzött egereken, embereken való hatásának vizsgálatára korábban nem volt igény. Ha azonban megfelelő ipari háttértámogatást kapnak, bármikor megkezdődhet a legyengített törzsekkel való emberkísérletek első fázisa - mondták el a Le Parisiennek a neves francia kutatólaboratóriumban. Eközben az orosz védelmi minisztérium teljesen alaptalannak minősítette azokat a korábbi híreszteléseket, amelyek szerint Oroszországból származhatnak az Egyesült Államokban azonosított lépfene-baktériumok.

Ezt Viktor Holsztov, a radioaktív, a biológiai, és vegyvédelmi erők parancsnoka közölte pénteken Moszkvában, újságíróknak nyilatkozva. "A mi országunk soha nem kísérletezett ki, nem gyártott, nem halmozott fel és nem tárolt biológiai fegyvereket" - mondta az illetékes katonai vezető.

Holsztov beszámolt arról is, hogy az orosz hadsereg felkészül az esetleges biológiai, vagy vegyi terrortámadások elhárítására. Elmondása szerint a jövőben kiemelt figyelmet fordítanak a megfelelő szakemberek képzésére.

Más - köztük nyugati titkosszolgálati - feltételezések szerint viszont a hidegháború évtizedeiben a Szovjetunió igenis előállított, méghozzá nagy mennyiségben biológiai fegyvereket, köztük lépfenebaktériumokat. Egy ismert orosz környezetvédő az első egyesült államokbeli fertőzések után nem zárta ki, hogy a baktériumok valamelyik közép-ázsiai volt szovjetköztársaságból származnak. Magát a "természetes" lépfenét mint betegséget Oroszországban diagnosztizálták először a világon, orosz neve ma is "szibériai fekély".