Gripenek röppennek

Jaroslav Tvrdík védelmi miniszter szerint a gépekért Prága mintegy 50 milliárd koronát fizet, s további ötmilliárdba kerül a szükséges fegyverzet. A védelmi és a pénzügyi tárca január 9-éig kidolgozza és a kormány elé terjeszti a gépvásárlás finanszírozásának tervét. A kabinet az üzletet hitelből akarja finanszírozni, s ez mindenképpen parlamenti jóváhagyást igényel. Miloš Zeman miniszterelnök szerint a kormány mintegy 70 milliárd koronás hitelt venne fel, mert a vételáron kívül további 15 milliárd koronára van szüksége a kamatokra. A szerződés aláírását a kormány áprilisra tervezi. A hadsereg a hitelt 2009-ben kezdené el törleszteni – jegyezte meg a kormányfő.

A döntés egyrészt azért előzetes, mert a tárgyalások a cseh kormány és a Gripeneket gyártó brit–svéd BAE Systems/SAAB konzorcium között nyilván még nem fejeződtek be, másrészt pedig azért, mert az üzletet a cseh parlamentnek is jóvá kell hagynia.

A politikai erőviszonyok jelenlegi megoszlásákor és fél évvel a parlamenti választások előtt egy ilyen döntés sosem biztos. A Gripenek megvásárlását ugyanis csak a szociáldemokrata és a kommunista képviselők támogatják a parlamentben, a jobboldal eléggé határozottan ellenzi. A Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt szerint például egy ilyen hatalmas kiadás nagyon megterheli az állami költségvetést, ezért jobb lenne, ha a végső döntést csak a következő választások után felálló kormány hozná meg. Hasonló nyilatkozatot tett közzé a Szabadság Unió is. Mindkét párt azt is állítja, hogy a rendelkezésre álló pénzt a hadsereg átfogó reformjára kell fordítani, a vadászgépek ügyének rendezésére pedig van elég idő a későbbiekben is. Václav Havel államfő viszont kijelentette, hogy a döntést jónak tartja, mert szerinte Csehországnak szüksége van saját vadászgépekre. A hadsereg illetékesei üdvözlik a döntést. „Vége az évek óta tartó, már idegesítő vitának. Ezzel kezdetét veszi a cseh légierő korszerűsítése, amely a lakosság biztonsága szempontjából rendkívül fontos” – szögezte le Jiří Šedivý vezérkari főnök. Szükséges megjegyezni, hogy a gazdasági szakértők többsége is úgy nyilatkozott: Csehországnak a pénzét jelenleg másra kellene felhasználnia.

Hatalmas üzletről van szó, amelyhez foghatót a rendszerváltás után egyetlen cseh kormány sem kötött még. Hozzáférhető információk szerint a tárgyalások 24 gép megvételéről fognak szólni, melyekért Tvrdík szerint 50, Šedivý szerint 53 milliárd koronát fizetne Prága. Ha végül mégis a 36 gépes második változatot fogadnák el, akkor az Prágának 75 milliárd koronájába kerülne. Mindkét változat árát még befolyásolja a gépek szükséges fegyverzete, a pilóták kiképzése, illetve a karbantartás és az alkatrészek szállítása is, hogy a hitel kamatairól most ne is szóljunk. Prága a svédektől, illetve a brit védelmi minisztertől is kapott már egy-egy ajánlatot a pilóták kiképzésére. Bármelyik változatban is egyeznek meg a felek, a cseh kormány azt követeli partnerétől, hogy a vásárlást 150 százalékos ellentételezéssel egyensúlyozza ki. Az ellentételezés csehországi beruházásokból, s különféle kereskedelmi és vállalkozói akciókból, programokból áll majd.

A kilencvenes évek elején kifejlesztett Gripenek egyelőre még nem estek át tűzkeresztségen, s nem minden tekintetben százszázalékosan kompatibilisek a NATO-ban jelenleg használt gépekkel. Az eredetileg öt külföldi érdeklődő közül azonban végül is csak a brit–svéd konzorcium vállalta a cseh kormány feltételeinek teljesítését, s valószínűleg ezért is kapta meg a megrendelést. Gripeneket jelenleg gyakorlatilag csak a svéd légierő használ, s 28 gépet a Dél-afrikai Köztársaság rendelt már meg. Magyarország szeptemberben 14 gép bérléséről kezdett tárgyalásokat százszázalékos ellentételezést követelve, s Ausztria 30 gép megvételét mérlegeli. Nem kizárt, hogy miután a magyarok és a csehek a Gripenek mellett tették le a voksukat, s harmadik közép-európai új NATO-tag, Lengyelország is e gépek mellett fog dönteni. Varsóban azonban a végső határozatot a jövő évre halasztották.A szerző prágai munkatársunk