Gorillaháton

A Ľubomír Galkót – utólag szemlélve egyre nyilvánvalóbb – nagyon is koncepciózus módon maga alá temető katonai elhárításbeli, úgymond lehallgatási botrány után még fel sem ocsúdott a nép, és máris előkerült egy újabb dokumentum, ezúttal a Szlovák Információs Szolgálat háza tájáról, mely szervezetről a kisebbségi magyarnak illik azt gondolni, hogy közösségünk életében utoljára az 1994-es komáromi nagygyűlés idején játszott szerepet.
Korábban e hasábokon, sokat próbált kollégám úgy vélte, az iratok „nagyjából az amerikai kémtörténetekre fogékony adoleszcens szürkeállományával készültek, feltehetően propaganda céljából”. Az akkor ismert tények függvényében e sorok írója is inkább hajlott arra, hogy ha a dokumentum nem is a Vajnorská utca 39 hálózatába kötött gépek valamelyikén készült,  titkosszolgálati ügyekben járatos ember munkája lehet, erős konspirációs szándékkal töltve. Az úgymond titkosszolgálati dokumentumok egyik legnagyobb problémája – erre Ľubomír Galko is utalt (ügyének) agóniája során –, hogy a hagyományos újságírói eszköztárral nem vagy nem elégségesen verifikálhatók, így csak akkor lehetünk (teljesen?) biztosak a valóságtartalmukban, ha azt az érintettek is megerősítik. A Gorilla-ügy esetében eddig legfeljebb nem cáfolták, a hallgatás falát Ján Rejda, az ügyben érintett, egykor magas rangú rendőri vezető törte meg, aki beismerte, többször járt a lehallgatott lakásban, ahol információkat adott át Varga Zoltánnak, aki azokat a Pentának továbbította. Rejda beismerése azonban csak ezt az egy történetszálat erősíti meg, a továbbiakról – e sorok leírásakor – továbbra sem rendelkezünk hitelt érdemlő bizonyítékokkal, így ki-ki önnön paranoiájának függvényében gondolhatja tovább, hogy a kiszivárgott dokumentum minden szava igaz-e, vagy csak ez az egy vonulat, vagy... (a mondat tetszőleges befejezését a nyájas olvasó fantáziájára bízom).

Pár nap híján két hónap múlva előrehozott választások lesznek. Az ország érdekeit – ha érdekel ez még valakit – az szolgálná, ha az illetékes szervek a Gorilla-ügy végére járnának. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a „nagy” ügyek, amelyekben az SIS is érintett volt valamilyen formában, nem jutottak el a megnyugtató lezárásig. Ha az eddigi (egyébként tökéletesen helytelen) gyakorlatot vesszük alapul, valószínű, hogy a (jelen pillanatban több mint esélyesnek tűnő) hatalomváltást követően a teljes rendőri és titkosszolgálati vezetés lecserélődik.  Az addig hátralevő, rövid, ám annál bizonytalanabb szakaszban senki sem akarja megégetni magát egy ilyen kaliberű üggyel, utána pedig fejcserés támadás következik, így kevéssé valószínű, hogy Gorilla-kérdésben komolyabb előrelépés várható.
Mindaddig, amíg az ügy vizsgálata le nem zárul, csak arra lesz jó, hogy gyanúsított, exhibicionista és önjelölt politikusok saját fényezésükre használják fel.