G pont

Mindenki sikeres találkozónak tartotta a “legfejlettebb országok és Oroszország”, vagyis a G8 múlt heti csúcstalálkozóját. Merkel német kancellár az afrikai államoknak tett ígéreteket hangsúlyozta, az amerikaiak a betegségek elleni harcra létrehozott globális alap 60 milliárd dollárjának felét állják, míg az orosz média Putyin elnök legnagyobb győzelméről hozsanázott. Mintha csak egy globális G pontra bukkantunk volna.

Igazából azonban semmilyen politikai áttörés nem történt, és a két éve megígért 50 milliárd dollár Afrikának 2010-ig sem nagyon akar összejönni. A nyugati vakarózás azonban érthető – az eddigi támogatások jó része a korrupt afrikai vezérek zsebébe vándorolt, és a fekete kontinens vajmi keveset fejlődött dacára a sok-sok milliárd dollárnak. A G8 eddig sem tudott közös nevezőre jutni a legfontosabb globális problémákban, mint a felmelegedés vagy a világkereskedelmi együttműködés. Fura egy elitklub lett a G8-ból, amely hajlandó volt anno bevenni Borisz Jelcint, és most nyugodtan tűri, hogy az oroszok úgy befolyásolják a globális problémákra szakosodó klubot, ahogy nekik tetszik. Mivel az afrikai szegénység meg a klímaváltozás hidegen hagyja Moszkvát, így marad a vita az amerikai rakétapajzsról, meg az orosz demokrácia állapotáról.

Putyin most a G8 kapui előtt toporgó, a világgazdaságra Oroszországnál sokkal nagyobb hatással bíró Kínára vagy Indiára hajaz, amikor a nemzetközi gazdasági kapcsolatok olyan új felállását indítványozta, amelyben nagyobb szerep jut a fejlődő országoknak és Moszkvának. A „használjunk közösen egy azeri rakétabázist a cseh és lengyel helyett” javaslatával pedig kisebb bombát robbantott. A régi szokás szerint az azerieket elfelejtette megkérdezni, az üzenet azonban egyértelmű: vagy velünk mutyiztok, vagy folytatódik a szembenállás. ĺgy Heiligendammban Putyiné lett a G pont.