Füstemberek

Egy jelentéktelen, kék ablakos kocsmában ültek, pár utcányira James Joyce szobrától, pipáikból a piros Óbester füstjét eregették, hiszen őszidőhöz az passzol. Miután megállapították, hogy a Juul cég dögrovása valószínűleg az egész világon visszaveti majd az elektromos cigaretták népszerűségét, Ervin felütötte Petri György egyik szürke borítós verseskötetét, és hangosan felolvasta a következő sorokat. „Szeretem az őszi hideg szobákat, / ülni kora reggel összehúzott köntösben / a kitárt ablaknál, vagy a tetőn, / párolog a völgy meg a csésze kávé / ez hűl, amaz melegszik”. Ervin becsukta a könyvet, bal kezével óvatosan elhárított egy utcai esernyőárust, és elmondta, nem érti, hogy miért kellettek tanulmányok ahhoz, hogy a világ elhiggye az e-cigarettáról: van olyan káros, mint a hagyományos.

Bandika közbeszólt: ez még egyelőre csak az USA-ban vont maga után következményeket, hiszen arra is volt példa, hogy egy egész város, San Francisco tiltotta be területén ezeknek a füstkütyüknek a használatát.
Ervin megkérte Bandikát, hogy soha többé ne használja a füstkütyü kifejezést, mert elviselhetetlennek tartja. Bandika megígérte, és visszatért a vershez.

Szerinte nem tükrözi a valóságot az a sor, hogy „párolog a völgy meg a csésze kávé / ez hűl, amaz melegszik.” Hiszen egy őszi reggelen a völgy épp, hogy a levegővel együtt melegszik, tehát nem hűl, az erkélyre kitett kávé meg ugyan mitől melegedne a hűvös levegőben, a napsugártól? Vagy kivitte magával a Petri György a zománcos bögre alá a meleg rezsót is, hogy miközben ezt leírja, melegedjen a kávé? Ervin a pipaszurkálóért nyúlt, és lebiggyesztett ajakkal közölte, hogy ez már aligha fog kiderülni. Ennél még azt is köny-nyebben megtippelhetnénk, hogy szívott-e volna a költő e-cigarettát, vagy hogy ha élne, foglalkozna-e az új amerikai tanulmányokkal, melyek szerint az e-cigaretta hatása ilyen meg amolyan. Csendben ültek hét percig, aztán megpróbáltak rájönni, miért olyan szoros a kapcsolat ember és füst között. A füstölés szokása egyidős az emberiséggel, hiszen ha a dohányzás szűk ötszáz éves európai történetét nem is számítjuk, az ember mindig füstölt, ha mással nem, hát a tűzzel, ami életének legalább annyira fontos komponense volt, mint a víz vagy a levegő. Ahol tüzet gyújtanak, ott történik valami, ha más nem, begyújtottak egy kályhába, hogy elviselhető legyen a tél, vagy hogy megfőjön az ebéd – jelentette ki Bandika. A füst az idő múlását is jelzi, főleg a filmekben – tette hozzá Ervin, meg hozzátette azt is, hogy az e-ciginek a csikkét nem lehet eldobni. És hamutartó sem kell hozzá. Bandika annyit mondott, kíváncsi lenne, hogy nézne ki egy e-hamutartó, ha lenne olyan. És mi a helyzet Füst Milánnal? – kérdezte Ervin. Semmi, hamarosan láthatjuk a mozikban a regényéből készült filmet, amit Enyedi Ildikó rendezett – mondta Bandika, hozzátéve, hogy Enyeditől neki a Simon mágus a kedvence, abban Andorai Péter egy láncdohányos magyar mágust alakít, aki Párizsban fényt derít egy bűntényre, aztán fogadásból élve eltemetteti magát.

A szerző a Vasárnap munkatársa