Finnugor világkongresszus

Az 1992-ben életre hívott világkongresszus a finnugor és a szamojéd népeknek a kormányoktól és politikai pártoktól független fóruma, tagja az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága őslakos munkacsoportjának. Azzal a céllal hozták létre, hogy fejlessze és oltalmazza a világ több mint 20 finnugor népe nemzeti öntudatát, kultúráját és nyelvét, bővítse együttműködésüket, segítse minden finnugor nép önrendelkezési jogának megvalósítását a nemzetközi normák és elvek alapján. A finnugor népek a magyarral rokon nyelvet beszélő népek. A világon több mint 24 millió ember beszéli anyanyelvként a finnugor nyelvek valamelyikét. A finnugor népek manapság a Skandináv-félszigettől a Tajmir-félszigetig terjedő területen foltokban és a Kárpát-medencében összefüggő tömböt alkotva élnek. Öt csoportra oszthatók: balti finnek, volgai finnek, finn permiek, ugorok (köztük a magyarok) és manysik. Egyedül a legnagyobb számú csoportok – magyarok, finnek és észtek – független nemzetek. A világ finnugor népeinek együttműködéséről szóló nyilatkozatot a Finnugor Népek I. Világkongresszusán 1992-ben fogadták el, a tanácskozást az oroszországi Komi Köztársaság fővárosában tartották. A következő kongresszust 1996-ban Budapesten rendezték. 2000-ben Helsinki adott otthont a III. kongresszusnak.

A mostani tanácskozás mottója: „Fiatalok – a finnugor népek reménye és jövője.” A kongresszus védnöke Arnold Rüütel észt köztársasági elnök. A tanácskozáson 11 ország – Oroszország, Finnország, Magyarország, Svédország, Norvégia, Lettország, Szlovákia, Kanada, Románia, Ukrajna és Észtország – 630 képviselője vesz részt, Mádl Ferenc mellett felszólal Tarja Halonen finn államfő is.

A legtöbben, 458-an az Oroszországi Föderációból érkeztek. Az egyik fontos téma éppen az Oroszországi Föderáció területén élő kisállamok nehéz helyzete. Az Oroszországban található egyes finnugor csoportok sorsa különbözőképpen alakult, de mindegyiküknek küzdeni kellett a túlélésért. Az oroszországi finnugor népek lélekszáma 1989 óta katasztrofálisan, mintegy egyheteddel csökkent az orosz népszámlálás adatai szerint. – Ez a folyamat még visszafordítható. A finnugoroknak meg kell tanulniuk, hogyan őrizzék meg nyelvüket, kultúrájukat, önazonosságukat – mutatott rá a találkozó előtt Andres Heinapuu, a kongresszus főtitkára. A kongresszus lehetőséget biztosít a kulturális csere sokoldalú továbbfejlesztésére a finnugor népek között. Mivel a rokon népek egymás számára legfontosabb hátországot jelentik, kulturális önmeghatározásuk szempontjából segítséget jelentenek egymásnak az egyesülő Európában is.