Fico mint Mečiar és Dzurinda

Megsértette a párttabut, mert idáig a Smerből senki nem beszélt Robert Fico leváltásáról. A gond az, hogy még a Smer legmagasabb posztján végrehajtott változás sem szavatolja, hogy a párt „megmenekül”. Minden jel arra mutat, hogy a Smer támogatottságának további alakulása hasonlítani fog ahhoz a folyamathoz, amelyen annak idején a Vladimír Mečiar-féle HZDS is átment. Hosszú éveken keresztül a HZDS és a Smer támogatottsága olyannyira magas volt, hogy az ellenlábasaikat és a nem szavazókat kétségbeesésbe hajszolta. Az, hogy az ellenzéki politikusok vagy az újságírók hányszor és milyen kézzelfoghatóan szembesítették a HZDS vagy a Smer elnökét, hogy a pártklikkek érdekeit képviselve kormányoznak, a pártpreferenciákra nem volt közvetlen hatással. Úgy tűnt, a HZDS vagy a Smer akármit csinál is, a támogatóik szemében semmivel sem lehet őket befeketíteni. Csakhogy az idei márciusi választások eredményei megmutatták, a töréspont, mely Mečiarnál 2002-ben állt be, már a Smernél is elérkezett. A kérdés csak az, hogy a preferenciák további zuhanása a Mečiar mintája szerinti szabadesés megismétlése vagy annál lazább lefolyású lesz-e. Néhány körülményt lehet úgy értelmezni, hogy hatással lesz a támogatottság lazább hanyatlására. Robert Fico más típusú politikus, mint Vladimír Mečiar – egyebek mellett nem szít olyan nagy mértékű kontraproduktív viszályokat. Pontosabban olyan konfliktusokat, melyek ártanának a Smernek, függetlenül attól, hogy azokból győztesen vagy vesztesen kerül-e ki. A HZDS valamikori elnökével ellentétben ő sokkal jobban menedzseli a pártját: míg Mečiart 20 év alatt munkatársai jelentős része elhagyta, addig 16 év alatt Ficónak csak néhányan fordítottak hátat, és pártszakadás sem volt soha. Mečiarral összevetve a Smer elnöke abban is inkább jeleskedik, hogy a kemény választói magja elvárásaira képes nagyon előzékenyen reagálni. Emellett azonban egyáltalán nem biztos, hogy ezek a plusztényezők a töréspont után is hatással lesznek a Smer szavazóinak viselkedésére. A HZDS 2002 után is tette azt, amit már előtte is, de mindhiába. Ugyanez előfordulhat a Smerrel is. A Smer bukása nem feltétlenül lesz olyan hirtelen lefolyású, mint a HZDS-é volt, mivel a Fico-párt választóira nem vár olyan vonzó szubjektum, melybe távozhatnának, mint amilyenbe 10 évvel ezelőtt a volt HZDS-választók átléphettek. Akkor tömegesen átigazoltak a Smerhez és Ficóhoz. Most átmehetnek Andrej Danko SNS-éhez vagy valamelyik protestpárthoz – leginkább Marian Kotleba csapatához. A preferenciák választások utáni alakulása jelzi, hogy ez már folyik, csak még nem olyan természetes a folyamat, mint 10 évvel ezelőtt. 2006-ban Fico kijelentette, hogy a politikában nem akar Mečiar vagy Dzurinda sorsára jutni, nem akarja „gyűlölt emberként” végezni. Tény, hogy bármit tenne is, nem számíthat arra, hogy politikai karrierjét másként végzi, mint Mečiar vagy Dzurinda. Vagy elmegy önként, vagy azok a választók teszik őt mellékvágányra, akiket már elveszített. A szerző a Trend kommentátora