Fico bohócai

Mindegy, hogy mi, csak nagyot durranjon – ez lehetett az eredeti elképzelés. A végeredmény? Osztályharcot indítani már kínos lenne, ezért a legjobb, ami az eszükbe jutott, hogy a szegénységgel veszik fel a harcot.  Az egyik legaktívabb szlovákiai munkavállalói érdekvédelmi tömörülés, a Kovo szakszervezet tegnap fújta meg csatakürtöt. Tüntetésekkel, az alkalmazottak harci kedvének az emelésével, a munkáltatókkal szembeni nyomásgyakorló akciókkal szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy Szlovákiában százezreket fenyeget a szegénység. A megoldás? Mi más is lehetne, mint a minimálbér emelése a jelenlegi 337-ről legalább 364 euróra. Logikus: mi mással is lehetne felvenni a harcot a szegénységgel szemben, mint pénzzel, lehetőleg minél többel. Hogy mindezt honnan teremtik elő? Az már nem az ő gondjuk, hiszen ők csak egyszerű szakszervezetiek, és az egyedüli feladatuk, hogy minél vadabb követelésekkel álljanak elő.  Hogy Szlovákiában a szegénység határán élő emberek magas száma elsősorban a munkanélküliek népes táborával magyarázható? Hogy ez utóbbihoz a gazdasági válságon kívül a Fico-kabinet is jelentős mértékben hozzájárult, amikor olyan jogszabályokat hozott, amelyek teljesen ellehetetlenítik a vállalkozókat? Hogy a munkahelyeket nem a kormány és nem is a szakszervezetek hozzák létre, hanem azok a vállalkozók, akik elé újabbnál újabb akadályokat gördít az állítólag az emberek érdekeit képviselő kormány? Ha a szakszervezetek valóban a szegénység ellen szeretnének harcolni, a kormányhivatal előtt kellene tüntetniük mindaddig, amíg a kormány nem terjeszt elő olyan törvényeket, amelyeknek köszönhetően csökkenne a vállalkozókra háruló teher és nőne a befektetési kedv, megteremtve az alapjait annak, hogy több új munkahely jöhessen létre. Hogy a szakszervezetek mégsem a kormányhivatal elé szerveznek tüntetéseket, annak rendkívül egyszerű oka van. A szlovákiai szakszervezetek egy része Fico pártjának, a Smernek a reklámügynökségeként működik, és csak akkor tüntet a kormány ellen, ha Fico épp ellenzékben van. Míg ez nem változik, addig minden olyan harcuk, amit állítólag a munkáltatók érdekeiért folytatnak, csak bohóckodás. Annak is a rosszabb fajtája, hiszen még nevetni sem lehet rajtuk.