Féltik az eurót a tagjelöltektől

Késleltetni kívánja az Unióhoz jövőre csatlakozó tíz ország valutauniós tagságát az Európai Bizottság az euró bevezetésének előszobáját jelentő ERM-II árfolyam-rendszer szigorításával - véli több jelentős befektetési bank. Az egyik elemzésből kiderül: az Unió vezető testülete nem mindig volt ennyire szigorú.

Jelentősen szigorítaná a valutauniós tagság feltételeit az Európai Bizottság: a testület pénzügyekért felelős tagja a minap azt javasolta, hogy szigorítsák a monetáris unió előszobájaként emlegetett ERM-II árfolyamrendszert. Pénzügyi elemzők először sajtóhibára gyanakodtak a Pedro Solbes által mondottak írásos változatát olvasva. Később több befektetési bank úgy foglalt állást, hogy az unió vezető testülete késleltetné az EU-hoz jövőre csatlakozó országok valutauniós tagságát, sőt egyesek szerint a Maastricht-i kritériumrendszer már elavult, ezért az új belépőkkel szemben már nem volna szerencsés alkalmazni szigorú előírásait.

A Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) befektetési bank elemzői szerint a csatlakozó országok vagy radikális reformokba fognak - gyorsan és jelentősen csökkentik költségvetési hiányukat -, vagy jelentősen elhalasztják valutauniós csatlakozásukat az új, szigorú feltételek miatt. A DrKW elemzése emlékeztet: az Európai Központi Bank már többször jelezte, hogy ellenzi az új EU-tagállamok gyors csatlakozását az euróövezethez, és Solbes mostani bejelentése szerint a tagországok pénzügyminiszterei is hasonló nézeteket képviselnek.

A bank elemzői ugyanakkor úgy vélik, hogy nem rossz ötlet a szűk sáv tartására irányuló igyekezet, mert a jelenlegi, 30 százalékos nominális árfolyamkilengést engedélyező rendszer nem alkalmas az árfolyam-stabilitás valós lemérésére. Az új, szigorú rendszer meghirdetett bevezetése azonban "meghívó a csatlakozó országok valutája elleni spekulációs támadásokra".

Sokkal élesebben ítélte el a pénzügyi biztos bejelentését Isaac Tabor, a Merrill Lynch feltörekvő országok kötvénypiacaiért felelős elemzési igazgatója. Tabor szerint már a mostani monetáris előírások is ellehetetlenítik a csatlakozó országok önálló gazdaságpolitikáját, ráadásul értelmetlenül: a tíz csatlakozó ország esetlegesen laza monetáris és fiskális politikája nem destabilizálná az Uniót. Az elemzési igazgató szerint ugyanis a csatlakozó országok összesített nominális GDP-je a holland nominális GDP-nek felel meg, vagyis az EU összesített GDP-jének a 4,5 százaléka.

Az EU korábban több országnak is felmentést adott a szigorú monetáris és fiskális kritériumok teljesítése alól a valutauniós tagság elnyerése előtt - áll az ING bank londoni irodájának elemzésében.

Franciaország és Németország például "beengedte" Belgiumot a közös pénzrendszerbe annak ellenére, hogy a csatlakozás idején a belga államadósság GDP-hez viszonyított aránya duplája volt a Maastrichti Szerződésben foglalt 60 százaléknak. Az indoklás szerint a belgák "jelentős előrehaladást" mutattak az államadósság csökkentésében. Ez az arány jelenleg 100 százalék.

Az inflációs kritérium alóli felmentés nevezetes példája Görögország esete. A görög éves átlagos infláció 1999-ben meghaladta a három legalacsonyabb EU ország inflációja plusz 1,5 százalékpontos értéket, így nem lett volna lehetséges az ország felvétele az eurózónába. A felvételről dönteni hivatott valutauniós pénzügyminiszterek azonban úgy döntöttek, hogy Görögország bevezetheti az eurót, mivel annak 12 havi gördülő átlaggal számolt inflációja viszont megfelel a kritériumnak.

Hasonló példa lehet Finnország és Olaszország esete: az eurózóna 11 taggal való bővítésekor e két ország csupán 16, illetve 19 hónapja volt tagja az ERM árfolyamrendszernek, mégis felvételt nyertek. Az Ecofin indoklása az volt, hogy mire tagok lesznek, vagyis bevezetik az eurót, már két éve tagjai lesznek az árfolyamrendszernek.
Még szűkebb mozgástér

Az eurozóna előszobájának tekintett ERM-II árfolyam-mechanizmusban az adott fizetőeszköz árfolyama legfeljebb plusz-mínusz 15 százalékkal térhet el a sávközéptől; a jelenlegi előírás szerint a mostani magyarhoz nagyban hasonlító árfolyamrendszert legalább két évig kell alkalmazni. Pedro Solbes pénzügyi biztos legutóbb azonban bejelentette: a valutauniós tagságra pályázó országok alkalmasságának megítélésénél egy ennél jóval szűkebb, plusz-mínusz 2,25 százalékos sávot alkalmaznak majd. A cseh, a lengyel és a magyar jegybank vezetőinek tetszését nem nyerte el a szigorítás.