Felső körökhöz vezető szálak

A betiltás konkrét oka, hogy komoly kétségek merültek fel a repülőgépek magasságmérő műszereinek megbízhatóságával kapcsolatban – pontosította az intézkedés okát Milan Repka, a védelmi tárca szóvivője.

A sajtó úgy tudja, hogy az ügy hátterében a hadsereg beszerzéseivel összefüggő, széles körű és példátlan botrány áll. A Právo azt írta, hogy bizonyos személyek 1997-98-ban a háttérből befolyásolták a magasságmérő műszerekre kiírt beszerzési pályázatot, aminek következtében olyan műszerek kerültek a gépekbe, amelyek minősége legalábbis megkérdőjelezhető. Az illetők a manipulációért állítólag több százezer koronát kapnak. Az ügyet a belügyminisztérium és a titkosszolgálatok is vizsgálják, s a Právo úgy tudja, hogy a korrupciós botrány szálai magasra vezetnek, s rövidesen több személyt is őrizetbe vesznek a hatóságok.

A harci gépek repüléseinek leállítása nagyon kényes ügy, s mint utóbb kiderült, a döntés meghozatala előtt a védelmi miniszter az intézkedést megvitatta Václav Havel államfővel, illetve Miloš Zeman kormányfővel is. Ezekről a megbeszélésekről azonban nem szivárgott ki semmi. A hatóságok utólag csak annyit közöltek, hogy a harci gépek repüléseinek betiltása ellenére is megol-dották a cseh légtér védelmét. A tiltás alól csak néhány gép kapott kivételt, egyebek között azok, amelyek a dél-csehországi temelíni atomerőművet védik. Martin Hádek vizsgálóbíró hétfőn elismerte, hogy a hadsereg zavaros beszerzési ügyeit már két éve elemzik az illetékes hatóságok, de részleteket nem volt hajlandó elárulni azt állítván, hogy a rendőrségi munka várhatóan csak a jövő tavasszal ér véget. A hatóságok egye-lőre senki ellen nem indítottak büntetőeljárást. Hádek szerint mintegy húsz személy – katonák és civilek egyaránt – van a gyanúsítottak listáján, mégpedig a hadsereg beszerzési osztályáról, a vezérkarból, a védelmi tárcától és a vállalkozói szférából.

Jaroslav Tvrdík védelmi, illetve Stanislav Gross belügyminiszter nem voltak hajlandóak nyilatkozni az ügyről, azt állítván, hogy a vizsgálatok még folyamatban vannak, ezért korai lenne véleményt mondani. Tvrdík kijelentette, a sajtóban megjelent tényeket nincs módjában sem megerősíteni, sem cáfolni.

A Mladá Fronta Dnes szerint nem zárható ki, hogy az elmúlt években történt légi balesetek egy része mögött éppen a magasságmérő meghibásodását kell keresni. E balesetekben legalább három pilóta vesztette életét. A védelmi miniszter elismerte, hogy a magasságmérő műszerekkel valóban vannak problémák, de szerinte az még nincs bizonyítva, hogy a baleseteket valóban ez okozta volna. A műszereket gyártó Mikrotechna Modřany a hírekkel kapcsolatban meglepetésének adott hangot, s azonnal elutasította a bírálatokat. Jan Stanek vezérigazgató szerint a műszereket évek óta gyártják úgy a cseh hadsereg, mint más külföldi megrendelők számára is, s eddig alapvető kifogásokat senki sem emelt. Az igazgató leszögezte, hogy cégének a műszerekre nyugat-európai és amerikai minőségi minősítése is van. Katonai szakértők szerint nem érdemes találgatásokba bocsátkozni, meg kell várni a vizsgálatok befejezését. Az elmúlt évtizedben több mint egy tucat légi balesete volt a MiG-21 és az L-59-es vadászgépeknek. Ezeknek a baleseteknek nyolc halottja – kivétel nélkül pilóták – és több súlyos sebesültje volt.

A prágai sajtó az elmúlt években számos esetben bírálta a védelmi tárcát a beszerzések átláthatatlansága, illetve hibái miatt. Talán véletlen, talán nem, hogy a beszerzések körüli botrányok nagyobb része éppen a légvédelmet érinti. Néhány éve a cseh hadsereg például 150 millió koronáért olyan hibás ejtőernyőket vett, amelyeket sosem lehetett használni. Kiderült ugyanis, hogy a VTP-100-as ejtőernyők nem biztonságosak, mert nem mindig nyílnak ki. Azóta is a raktárban porosodnak. Egy másik esetben a hadsereg hibás rotorokat vett az Mi-24-es helikopterek számára az egyik szovjet utódállamtól. Ezeket a rotorokat sem lehetett használni, mert a szakértők szerint könnyen a gép zuhanását okozhatták volna. Hasonló módon problémák vannak az L-159-es hangsebességen aluli új vadászgépekkel is, amelyekből ráadásul még sokat is rendelt a hadsereg, s ma már nincs pénze a gépek megfizetésére. A cseh kormány ezért a svéd-brit BAE/SAAB konzorciummal próbál megállapodni, hogy segítsen eladni 36 darab L-159 típusú gépet külföldön. A Lidové noviny úgy értesült, hogy a kormány nyomást fejt ki a konzorciumra: csak akkor hajlandó megvenni tőle a Gripen szuperszónikus vadászgépeket, ha segít az említett gépek eladásában.

Bár a beszerzések körül a hadseregben évek óta komoly hiányosságok vannak, amelyeket a sajtó rendszeresen megszellőztet, rács mögé mégis csak kivételesen kerül valaki, mert a konkrét bizonyítékok beszerzése igen nehéz. A legutóbbi ilyen eset 1998-ban történt, amikor is a hadsereg élelmezési versenypályázatát próbálta meg kihasználni a maga érdekében egy magas rangú katonatiszt. Megzsarolta a „Zeman a Zeman” céget, hogy felbontja a hadsereg élelmezéséről vele kötött szerződést, ha nem kap 300 ezer koronát. A cég vezetése azonban feljelentette a tisztet, akit aztán a pénz átadásakor rajta is kaptak, s börtönbe került. A jugoszláviai belső háborúkkal összefüggésben pedig kiderült, hogy a különféle nemzetközi missziókban tevékenykedő cseh tisztek – több tucat személy – rendszeresen meghamisították horvátországi és boszniai szolgálati útjaik elszámolását. Ezen meggazdagodni biztosan nem lehetett, de miután nyilvánosságra került az ügy, az érintettek egy része elhagyta a hadsereget.

A cseh légierő pilótái egyébként gyakran panaszkodnak a gépekre, mert a műszaki problémák eléggé gyakoriak. Nemrégiben például azért zuhant le Dél-Csehországban egy katonai helikopter, mert a műszerek nem mutatták ki, hogy elfogyott az üzemanyag. Csak a szerencsének köszönhető, hogy a baleset során senki sem halt meg, mert az üzemanyag éppen a leszállási manőver idején fogyott el.

Valószínű, hogy ezek a problémák is közrejátszanak abban, hogy a cseh kormány Budapesttől eltérően nem bérelni akarja az új hangsebességen felüli vadászgépeket, hanem meg akarja venni őket. Ebben az ügyben a legújabb hírek szerint december 10-én dönt a cseh kormány, mégpedig várhatóan a BAE/SAAB gyártotta Gripenek javára.