Feláldoztuk bolygónkat a felső 1% életstílusáért

November 17-én a Kopernikusz-program adatai szerint először észleltek a Földön 2,07 °C-kal magasabb átlaghőmérsékletet, mint az iparosodás előtti időszak átlaghőmérséklete volt. A 2015-ös párizsi klímacsúcson elfogadott egyezmény szerint a Föld országai a globális felmelegedést úgy akarják szabályozni, hogy maximum 1,5 °C-kal legyen melegebb az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakkal szemben.

Nos, noha a 2,07 °C-os anomália egyedi eset volt, mégis azt sejteti, hogy a célként kitűzött 1,5 °C-os felmelegedés hosszú távú korlátozása nem fog sikerülni. És ha megnézzük hozzá, hogy milyen energiaigényes életstílus az, amire a marginalizált emberek vágynak, valamint amit a globális középosztály és főleg a felső osztály élnek, akkor biztosak lehetünk benne, hogy nem fog sikerülni.

A leggazdagabb 1%-ba tartoznak a milliárdosok, milliomosok és mindazok, akik évi bevétele meghaladja a 140 000 dollárt. Ez valamivel több, mint 77 millió ember világszerte. A legszegényebb 66% ötmilliárd ember. És a legszegényebbek azok, akiket a klímakatasztrófa következményei a legjobban sújtanak. Az éhínség, a szélsőséges időjárási jelenségekből eredő egzisztenciális bizonytalanság és az élettér megsemmisülése egyre több embert fenyeget, főleg a globális délen, de egyre gyakrabban a nyugati országokban is.

Mindeközben a világ leggazdagabbjai magánrepülőkkel süvítenek az égen, sokszor nagyon rövid távokat megtéve, hogy kényelmesen, gyorsan és főleg elszigetelve a pórnéptől jussanak egyik helyről a másikra. A magánrepülőkön kívül jachtokat, palotáknak megfelelő villákat és néha valós palotákat tartanak fenn, amelyek működtetése irgalmatlan mennyiségű erőforrást igényel.

Nem is csoda, hogy az átlagpolgár már nem akarja azt hallgatni, hogy azzal okozza a klímakatasztrófát, hogy húst eszik, egyszer egy évben elrepül nyaralni vagy autóval jár munkába, és ezért kéne teljesen megváltoztatnia mindennapjait, főleg, ha ezeket az intelmeket olyan emberektől hallja a tévéképernyőn, akik ezt a svájci Alpokban egy luxushotelben szervezett globális elittalálkozón ejtik ki szájukon, ahova magánrepülővel repültek. Mert bármennyire igaz, hogy a globális húsfogyasztásnak csökkennie kell, az autókat és a rövid távú repüléseket más tömegközlekedési módszerekkel kell helyettesíteni, nehéz lesz úgy meggyőzni a lakosságot arról, hogy változtasson, ha mindig marad egy réteg, akik úgy érzik, hogy nekik nem kell semmit változtatniuk.

De nem szabad csak dühöngeni. És nem is szabad elkeseredni. A lakosságnak egyszerűen össze kell fognia, és nyomást kell gyakorolnia a döntéshozókra, hogy az 1% túlfogyasztásának problémáját értelmes törvényekkel korlátozzák. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az éghajlati és a társadalmi igazságosság elválaszthatatlan, illetve, hogy még vannak demokratikus mechanizmusok Szlovákiában és az Európai Unióban is, amelyekkel jelentősen lehetne lefaragni nemcsak az 1% életstílusából, hanem a vagyonukat lehetővé tevő ipari és gazdasági tevékenységekből eredő emissziókból is. Ráadásul ezek a megmozdulások világszerte egyre több támogatottságot élveznek, szóval globális szinten kell gondolkodnunk.

Meg kell tartanunk emberiségünket. A világszerte folyamatban levő háborúk, népirtások és fegyveres konfliktusok, a nagyvállalatok és állami cégek nyersanyagszomja és nyereségvágya, valamint e tényezők keveréke destabilizálja bolygónkat és a Földön élő társadalmakat. Ennek eredménye a fokozott utálat a „mások” iránt, és ez nem éppen kedvező környezet a globálisan lehangolt tüntetésekre és sztrájkokra.

De meg kell értenünk, hogy az átlagpolgár az egész világon ugyanazt akarja, mégpedig egzisztenciális biztonságot. Ezért megéri harcolni, hogy ne áldozzuk fel az egész bolygót.