MTI-HÁTTÉRA nemzetközi tiltakozások ellenére felakasztották Iránban szombaton Rejháneh Dzsabbárit, azt a 26 éves nőt, aki 2007-ben leszúrt egy őt bántalmazó és megerőszakolni akaró férfit.Rejháneh Dzsabbárit 2009- ben ítélték halálra, Morteza Abdolali Szarbandi, az iráni hírszerzési és biztonsági üg
Felakasztották a támadójával végző iráni nőt
MTI-HÁTTÉR
A nemzetközi tiltakozások ellenére felakasztották Iránban szombaton Rejháneh Dzsabbárit, azt a 26 éves nőt, aki 2007-ben leszúrt egy őt bántalmazó és megerőszakolni akaró férfit.
Rejháneh Dzsabbárit 2009- ben ítélték halálra, Morteza Abdolali Szarbandi, az iráni hírszerzési és biztonsági ügyek minisztériuma alkalmazottjának megöléséért. Azóta neves művészek és közéleti személyiségek, nemzetközi emberi jogi szervezetek többször is próbáltak kegyelmet kérni számára. Idén áprilisban Ahmed Sahíd, az ENSZ iráni emberi jogi helyzettel foglalkozó jelentéstevője is közbenjárt a kivégzés elhalasztása érdekében, azt állítva, a bíróság nem vett számításba minden bizonyítékot, s hogy a hatóságok erőszakkal csikarták ki a történtek idején 19 éves lakberendező beismerő vallomását.
Szarbandi irodája berendezésének ürügyével környékezte meg Rejháneh Dzsabbárit, majd ott fizikailag és szexuálisan is bántalmazta. A bizonyítékok alapján meg akarta erőszakolni a lányt, aki védekezés közben szúrta meg a férfit, és mentőt hívott hozzá, miután elmenekült a helyszínről. Letartóztatása után a lányt két hónapon át magánzárkában tartották, se ügyvéd, se a családja nem láthatta. Az Amnesty Internatonal közölte, ez idő alatt meg is kínozták.
Az áldozat családja dönt, ha nő a gyanúsított
Az iráni igazságszolgáltatás többször is beleegyezett az ítélet elhalasztásába, hogy megszerezze az áldozat családjának hozzájárulását a kegyelemben részesítéshez. Az Iránban érvényben lévő saríja (iszlám jog) értelmében ez szükséges ahhoz, hogy ilyen és hasonló esetekben egy nő halálbüntetését börtönre változtassák. Szarbandi családja azonban elutasította az ítélet megváltoztatását. Az áldozat fia arra hivatkozott, hogy Dzsabbári vallomása szerint rajtuk kívül egy másik férfi is volt a tett helyszínén – aki részt vett a gyilkosságban –, de a nő végig nem volt hajlandó elárulni, ki volt az.
Iránban a bírálatok ellenére gyakran alkalmazzák a halálbüntetést. Tavaly legalább ötszáz embert végeztek ki, többségüket kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért.
Savas támadások
nők ellen
Iránban szabadon engedték a múlt heti iszfaháni savas támadások miatt őrizetbe vett négy embert, akiket azzal gyanúsítottak, hogy legalább négy nőt öntöttek le savval. A belügyminiszter azt közölte, nem volt ellenük elég bizonyíték, és tiltakozott az üggyel kapcsolatos „nemzetközi médiakampány” ellen.
A turisták körében közkedvelt másfél milliós Iszfahánban hozzávetőleg ezren vonultak az utcákra a savas támadások ellen tiltakozva. A nőket vélhetően azért öntötték le savval, mert nem volt elég visszafogott az öltözékük. Az iráni nők csakis a testüket tetőtől talpig elfedő bő ruházatban, hajukat és nyakukat takaró fátyol mögé rejtve mehetnek ki az utcára. Az iszlám köztársaság nagyvárosaiban azonban sok nő csak lazán megkötött kendőt és szűk szabású kabátot visel. Konzervatív képviselők nemrég levélben fordultak Haszán Róháni elnökhöz, és az öltözködésre vonatkozó előírások szigorúbb betartatására akarták rábírni.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.