Fapados átverések

Csak csütörtökön, június 26-án 450 ezer percnyi késés volt az európai légtérben, ennek a jelentős része (360 ezer perc) a kontinens fölött tomboló vihar miatt. Ez szinte az összes légitársaságot érintette, erre még azt is mondhatnánk, benne van a pakliban. Aki útra kel, számítania kell arra, hogy valami nem úgy fog történni, ahogy arra a menetrend alapján számítani lehet. A kérdés mindig az, hogy a légitársaságok hogyan kezelik a helyzetet – és ilyenkor lehet megtapasztalni, mit jelent a fapados (időnként a charter) szolgáltatás. Mert addig, amíg nincs gond, addig szinte mindegy, hogy milyen fuvarozóval repülünk, a különbség akkor lesz érezhető, amikor valami gond van. Hogyan tájékoztat, foglalkozik az ügyféllel a légitársaság, vagy éppen ellenkezőleg: mennyire hagyja magára az utast. 

A mostani esetnél is megannyi tényező játszott közre, de az ügyfél még talán ezt el is fogadná, ha pontos tájékoztatást, segítséget kapna. Ám sokan semmilyen információhoz nem jutottak (elsősorban azok, akik közvetítőn keresztül vették a jegyet – mert a légitársaság ilyenkor nem az utast, hanem az irodát értesíti, és elvileg nekik kellene tájékoztatni az utast a változásról), vagy ha mégis érkezett valami hír, az jellemzően arról szólt, hogy nemsokára indulunk. Majd később újabb pár órás csúszást jeleztek, és így tologatták az időpontot, míg végül megjelent a törölt felirat. Ekkor már sok esetben éjszaka volt, a legtöbben a reptéren maradtak, de voltak olyanok is, akik beálltak a sorba, hogy a légitársaság intézzen nekik szállást. Egy másik esetben a légitársaság ugyan elszállította az utasokat egy hotelbe – azzal, hogy onnan reggel hatkor indulni kell vissza a délelőtti mentesítő járatra, ám hatkor jött az üzenet, hogy azt a gépet is törölték… Ők csaknem 30 órás késéssel szálltak fel. 

Legyünk igazságosak: nem minden esetben (pl. ha vihar van) tehet a légitársaság a késésről, ám arról, hogy ezt hogy kommunikálja az utasokkal, mennyire segít a helyzet megoldásában (a folyamatos tologatás nem éppen ezt mutatja), eleget tesz-e az uniós kötelességének (nevezetesen hogy meleg ételt, italt, szállást is kell biztosítani), az mindenképpen a légicég felelőssége. A hagyományos légitársaságok ilyenkor sokkal utasbarátabb hozzáállást tanúsítanak (és a jegyek sem kerülnek sokszor többe, mint a fapados cégek járataira), a legtöbb esetben valóban megtesznek minden tőlük telhetőt, és erre előre fel is készülnek, megvannak a folyamatok, szállások, így nem akkor kell mindent szervezni. És a jegyet is átfoglalják, ha van rá mód (akár más légitársaság járatára is), nem hagyják az utasra, hogy csinálja maga, ha egyáltalán talál még helyet a két-három nap múlva induló következő járaton… 

Az elmúlt két hét esetei talán az utasokat is megtanítják valamire – ha fapadossal (vagy charterrel) repülünk, akkor úgy kell készülni, hogy nem lesz sima az utazás. Ha pedig törlik a gépet, akkor érdemes önállósítani magunkat és elintézni a szállást, venni ételt, italt, majd a számlákat benyújtva visszakérni az extra kiadásokat (ezt – életszerű összegig – gond nélkül meg szokták fizetni). Persze, ha nagy a káosz, mint a múlt héten vagy mint nemrég Dubajban, akkor még a legjobb légitársaságok is térdre rogynak, a legtájékozottabb utasok sem tudnak tenni semmit, csak várni a csodát... De jó hír: a legtöbb járat felszáll, talán sok órás késéssel, és talán pár törlés is színesíti a eseményeket, de végül csak eljutunk a célállomásra. Üdv a nyári főszezonban!