Európát kavarta fel Putyin Pesten

A sajtótájékoztatón csupán egy homályos utalás történt a török áramlatra, vagyis Törökországon keresztül érkező orosz gázra. Putyinnak a legfontosabb alighanem az lehetett, hogy egy NATO-tagállam fővárosából üzenhette Amerikának, hogy „nem fognak segíteni a fegyverek”, amelyeket Washington hajlandó lenne az ukrán hadseregnek leszállítani. A magyar kormányzat Putyin érkezése előtt arról beszélt, hogy a találkozó apropója a gázszerződés a két állam között. A sajtó tele volt a gázimport összes részletével: tudjuk, hogy csökkent folyamatosan a magyar gázfogyasztás az elmúlt tíz évben, hogy több szomszédos országon keresztül elméletben behozható lenne földgáz, nemcsak az oroszok felől; és azt is, hogy Orbán Viktor ennek ellenére a rezsicsökkentést megint az orosz hosszútávú gázszerződéshez kötötte, miközben a világpiaci árak is épp meredeken lefelé tartanak. Ezzel a magyarázattal az a gond, hogy az orosz árak az elmúlt időszakban néha a Nyugatról behozható importgáz áránál is magasabban jártak. Úgy tűnik, a kormányzathoz közel álló üzleti kör kezében van a gázimportban központi szerepet játszó cég, így egészen más érdekek mentén dőlhetnek el a gázkereskedelem kérdései.Putyin azzal is felkavarta vendéglátóit, hogy a Fiumei úti szovjet haditemetőben az 1956-ban Magyarországon elesett katonák műemlékénél tisztelgett, amelyen az „ellenforradalom” szót nem változtatták meg a felújításakor. Így azok előtt az elesett szovjet katonák előtt tisztelgett, akik a magyar szabadságharcot leverték. E szimbolikus aktus után ment Putyin az Országgyűlésbe tárgyalni. Orbán hosszasan elemezte, hogy európai energiapiac nincs Oroszország nélkül. Azt is hozzá lehetett volna tenni, hogy Oroszország sem nagyon lenne az európai eladásokból származó bevétel nélkül. Az orosz költségvetés kétharmada származott energiahordozók exportjából 2013-ban, tehát nagyobb szüksége van Moszkvának az uniós piacra, mint fordítva. Ennek fényében a magyar kormánypárt oroszok iránti lelkesedése nehezen érthető. Sem pánszláv érzelmek nem fűtik a magyarokat (mint egyes szlovák vagy cseh politikusokat), és nemzetbiztonsági szempontból sem elfogadható a függőség meghosszabbítása. Ellenzékben a Fidesz is energiadiverzifikációról beszélt, ehhez képest most még a paksi erőmű bővítését is az unióból kitiltott vezetővel rendelkező Roszatomra bízta. Nehezen érthető a világpolitika fejleményeinek tükrében a magyar álláspont: a betartatlan második ukrajnai tűzszüneti megállapodás, az orosz elnök emberjogokat sértő csecsen háborúja, civil szervezetekkel és újságírókkal szembeni fellépésének hosszú története, a NATO-val és Washingtonnal szemben tett elítélő orosz nyilatkozatok egyáltalán nem teszik vonzó partnerré Moszkvát egy transzatlanti szövetségbe tartozó elkötelezett állam számára. Orbán Viktor ezt nem így látja: varsói és kijevi látogatása közt, minden német neheztelés ellenére kielégítette Putyint, aki betehette a lábát egy uniós fővárosba és onnan üzenhetett az Ukrajnában harcoló feleknek és a Nyugatnak.