Európa figyel, de helyben várja a megoldást

Szerbia-Montenegró választott hatóságainak kell megoldaniuk a vajdasági etnikai incidensekkel kapcsolatos gondokat, de az Európai Parlament továbbra is szoros figyelemmel követi a helyzetet – jelentette ki az EP délszláv ügyekkel foglalkozó küldöttségének német elnöke, Doris Pack a Brüsszelben e témában tartott meghallgatáson.

Az EP-testületben azért hallgatták meg a szerb és a vajdasági kormányzat, a vajdasági kisebbségek magas rangú képviselőit, illetve egy emberi jogi szakértőt, mert az EP legutóbbi teljes plenáris ülésén rendkívüli eljárás keretében újabb határozatban bírálta, hogy a jelentős részben magyarok lakta tartományban nem szűntek meg az etnikai jellegű erőszakcselekmények és incidensek. A találkozón Pack leszögezte: mindenkinek érdeke, hogy a nemzeti sokféleség megmaradjon a Vajdaságban. „A meghallgatás nem arra szolgált, hogy bárkit vádoljanak” – hangoztatta, leszögezve, hogy az EP kész segíteni a helyi hatóságoknak.

Józsa László, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozta, elsősorban a társadalmat sújtó problémák ellen kell harcolni. Rámutatott: a felelős szerb vezetők sem tagadják, hogy voltak etnikai színezetű incidensek, az elkötelezettség azonban szerinte alacsonyabb szinten, illetve az igazságszolgáltatásban sok esetben hiányzik. Józsa arra is intett, hogy a Vajdaság ügyének nem szabad szerepet kapnia a magyarországi választási kampányban. „Mi, határon túliak meginnánk a levét, ha a választási kampány átcsapna az ország határain” – mondta egy kérdésre válaszolva.

Raszim Ljajics szerbia-montenegrói emberi jogi és kisebbségügyi miniszter szerint az EP minapi állásfoglalása nem reálisan írja le a helyzetet, emellett a probléma Brüsszelbe vitele a nacionalisták malmára hajtja a vizet. Szerinte a tények és számadatok sok esetben nem támasztják alá a kemény szavakat, „hangyából elefántot csinálnak”. Bojan Pajtics vajdasági kormányfő úgy vélte, a kisebbségek életkörülményei a tartományban megfelelnek a nemzetközi normáknak, és biztosítottak békés együttélésük feltételei, bár probléma, hogy több igazgatási funkció a szerb kormányzathoz került át. Peter Ladjevics, a nemzeti kisebbségek szerbiai tanácsának titkára szerint az incidensek száma nem adott volna okot az események nemzetköziesítésére. Josip Zvonko Pekanovic, a szerbiai Horvát Nemzeti Tanács elnöke azt erősítette meg, hogy a tolerancia hiánya incidensekhez vezetett. „A vajdasági autonómia eltörlése után radikalizálódott a helyzet” – tette hozzá, sírgyalázások és falfirkák konkrét példáit hozva fel a horvát kisebbség elleni incidensekre is.

Szonja Biszerko, a Helsinki Bizottság szerbiai tagozatának elnöke szerint az országban a Milosevics-érát követő rendszerváltás nem javította sokkal a nemzeti kisebbségek helyzetét, és a Vajdaság talán a legnagyobb áldozata a szerbiai politikának. A kisebbségeket kizárták a politikai és társadalmi életből, a privatizációból” – mondta. Problémának látja azt is, hogy sok a koszovói menekült a tartományban. Elismerte mindazonáltal, hogy az incidensek kezdete óta több kezdeményezés történt.

Bunyik Zoltán vajdasági oktatási és művelődési miniszter jelezte: az utóbbi egy évben ő maga is rendőrségi és ügyészségi zaklatásnak van kitéve. Emlékeztetett arra, hogy a tartományi kormány toleranciaprogramot dolgozott ki. A szerbiai kormány szerinte „a gyakorlat szintjén” nem nézi jó szemmel a vajdasági törekvéseket a multikulturális jelleg megőrzésére.

A szerző az MTI brüsszeli tudósítója