Eszkaláció

Nem világos, hogy pont így akarták az oroszok, vagy félresikerült a robbantás, esetleg simán katasztrófa történt, mert egy éve nem foglalkoztak a gát állapotával. Az biztos, hogy kb. tíz balatonnyi víztömeg állt a gát mögött, amely kedden elkezdett lezúdulni, nem kímélve az oroszok által megszállt jobb partját sem a folyónak.

Ukrajna eközben az orosz határ menti területi régiókra is csapást mért, jelenlegi tudásunk szerint helyi önkéntes szabadcsapatokat felfegyverezve az orosz oldalon. Az már biztos, hogy Belgium vizsgálatot követel, hogy az átadott fegyverzetet ki és hogyan használta az orosz határokon belül. Holott nem annyira meglepő fejlemény ez, elvégre eddig is sorra robbantak fel üzemanyag-tározók, gyulladtak ki szimbolikus és stratégiai objektumok az Orosz Föderáció területén.

Jelképes volt, hogy Moszkvát dróntámadás érhette: ezzel az orosz főváros lakosai is egy pillanatra ugyan, de megtapasztalhatták, hogy milyen lehet az élet az ukrán fővárosban több mint egy éve. Márpedig bárkinek, aki véget vetne így vagy úgy a háborúnak, muszáj lesz az orosz népességgel is megértetnie, hogy mi történik.

Erre a sorozatra tette fel a koronát a Washington Post exkluzív értesülése, amely még a tavasz óta szivárgó, úgynevezett Discord-leak sorozat része. Jelesül kiderült, hogy az európai és az amerikai titkosszolgálatoknak is értesülésük volt arról, hogy az ukrán különleges alakulat hónapokig készült arra, hogy az Északi Áramlat ellen fedett támadást intézzen. Bár a kiszivárgott anyagból egyelőre annyi derül ki, hogy valóban tudtak ilyen kísérlet előkészítéséről, és hogy az ukrán fél technikailag erre képes lehetett, az is kiderül egy fordulatban, hogy elhalasztották az eredeti dátumról a robbantást 2022 nyarán. Mindenesetre pont olyan részletek derültek ki a tervekről, mint amelyekről Németország később a saját nyomozásában beszámolt: álnéven bérelt jachtról intézett mélytengeri művelet.

Az ukrán–orosz háború konvencionális frontja a legkegyetlenebb. Ugyanakkor a többi frontot se becsüljük alá, mert azok is érintenek minket, uniós polgárokat: a szabotázs, a kibertámadások, a dezinformáció és társadalmi megosztásra való törekvés, az energiaellátási kérdések és sorolhatnánk.

Minden abba az irányba mutat, hogy a háború vége előtt még akár eszkaláció következhet, mivel mindkét fél ezáltal hiszi, hogy jobb pozíciókat szerezhet. Ezek pedig roppant kockázatokkal járnak együtt, természetüknél fogva.