Erdogan alaposan feladja a leckét az EU-nak

Sokba kerülhet a török kor-mánypárt elsöprő választási győzelme és Recep Tayyip Erdogan elnök pozíciójának megerősödése Brüsszelnek.

Az a kettős feladat hárul rá, hogy a migránsválság mielőbbi megoldása érdekében körülrajongja, de közben komoly fenntartásokkal kezelje az Európához közeledni akaró Törökország erős emberét.

Az iszlamista gyökerű, konzervatív Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) sikere miatt az „unió arra kényszerül, hogy büszkeségét háttérbe szorítsa és tegye a szépet a túl nagy egóval rendelkező Erdogan elnöknek” – mutatott rá Natalie Martin, a brit Nottingham Trent Egyetem Törökország-szakértője. Olyan partnerrel fog tárgyalni, aki nagy árat követel az együttműködésért.

Kétmillió menekült

Törökország – ahol több mint kétmillió menekült van – már a választások előtt jó alkupozícióban volt a menekültválsággal küzdő Brüsszellel folytatott tárgyalásokon, s az addigi licitet emelve jelentős pénzügyi segítséget, valamint a vízumliberalizációs folyamat felgyorsítását követelte, cserébe a migránsok feltartóztatásáért.

Török demokrácia?

Sinan Ülgen, a Carnegie Europe alapítvány kutatója szerint most már Törökországnak nincs más dolga, mint hátradőlni és megvárni, amíg az EU igent mond a követeléseire. Ankara időközben azt is jelezte, hogy továbbra is időszerűek európai integrációs törekvései, dacára annak, hogy a 2005-ben megkezdett uniós csatlakozási tárgyalások a török–uniós kapcsolatok lehűlése miatt az utóbbi években semmit nem mozdultak előre.

Oly távol, mégis közel

Bár Törökország az EU tagja szeretne lenni, egyre jobban távolodik azoktól a kritériumoktól, köztük az emberi jogok helyzetének javítására vonatkozó elvárástól, amelyeket a csatlakozási tárgyalások feltételéül szabtak neki – állapította meg Natalie Martin, aki szerint az ország irányítása még tekintélyelvűbb lesz, többek között a szólásszabadság terén.

Brüsszel múlt héten már aggodalmának adott hangot, amiért a török rendőrség megrohamozott két, ellenzékhez közel álló televíziós csatornát. „Mint minden más csatlakozási tárgyalásokat folytató országnak, Törökországnak is garantálnia kell az emberi jogok tiszteletben tartását, beleértve a szólásszabadságot is” – hangsúlyozta az EU diplomáciai szolgálata.

Udvarolni és bírálni

Anne-Marie Le Gloannec, a párizsi Sciences Po intézet kutatási igazgatója szerint a világon Törökországban van a legtöbb bebörtönzött újságíró, és Oroszország után innen érkezik a legtöbb panasz az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

Le Gloannec szerint az EU igen összetett helyzetben van, hiszen úgy kell körülrajongania Törökországot, hogy közben rettentően kritikusnak kell maradnia vele szemben. Brüsszel nem várhat el sokat az unióhoz való csatlakozásért küzdő Szerbiától és Montenegrótól úgy, hogy közben elnéző egy olyan demokráciával, amely valójában nem is létezik – jegyezte meg a szakértő Törökországra utalva. Az igazgató asszony nehezményezi az unió „szánalmas cinizmusát”, amely a migránsáradat feltartóztatásának szándékából ered.

Választási erőszak

Jól szemlélteti a Brüsszelben érzett kellemetlen állapotot a török választásokkal kapcsolatban kiadott rövid közlemény, amelyben az EU kifejezi együttműködési óhaját a török kormánnyal, miközben azt is megjegyzi, még szeretné megvárni a nemzetközi megfigyelői értékeléseket a választások lebonyolításával kapcsolatban. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet hangsúlyozta, hogy a török választási kampányt erőszak árnyékolta be, továbbá elítélte a médiumok szerkesztőségi függetlenségébe való beavatkozást az iszlamista–konzervatív rezsim részéről.

Egyes megfigyelők szerint azonban az sem kizárt, hogy Erdogan a mostani megerősödött pozíciójában hajlamosabb lesz a kompromisszumra. Az új kormány újraélesztheti a kurd lázadókkal a békefolyamatot, ami segíthet az európaiakkal való kapcsolatok elsimításában – mondta Sinan Ülgen, aki szerint a Ciprussal fennálló és az uniós csatlakozási folyamat egyik kerékkötőjének számító vitában sem zárhatók ki az előrelépések.

Gyanús siker

A German Marshall Fund brüsszeli irodájának vezetője, Ian Lesser úgy látja, hogy Európa és az Egyesült Államok a török elnök eddigi politikai pályafutását elnézve némi gyanakvással tekint a török voksolás eredményére. A nemzetközi partnerek nagyon közelről fogják figyelni, hogy ezek a választások vajon megerősítik a tekintélyelvű tendenciákat vagy új fejezetet nyitnak Törökországban, amellyel „Európának még sok közös ügye van” – mutatott rá Lesser.