EP-választás – az érdekképviselet lehetősége

Negyedszer választhatunk ma európai parlamenti képviselőket, de a lakosság nagy része még mindig nincs tisztában az uniós döntéshozatallal, az Európai Parlament tényleges jogköreivel. Talán részben ennek következménye a várható alacsony részvétel. Mint minden választásra, erre is érvényes, hogy aki nem megy el választani, az önként lemond egyik legfontosabb jogáról, amit a demokrácia biztosít számára.

A világ második legnagyobb demokratikus választása a világon – India után –, ezen a hosszú hétvégén mintegy 400 millióan járulhatnak az urnákhoz. Szlovákiából jelenleg 13, miután a britek kiválnak, 14 képviselőt küldhetünk a strasbourgi testületbe. Az unióban 40 éve bevezetett közvetlen képviselő-választást – akkor és most is – a demokrácia egyik legfontosabb jelének, az uniós tagállamok összetartozása jelképének nevezhetjük. Ugyan az Európai Parlament nem olyan szintű törvényhozó testület, mint a nemzeti parlamentek, de mivel 28 tagország közvetlenül választott képviselői ülnek benne, igenis – az unió egyéb hatásköreit figyelembe véve – fontos jogkörökkel rendelkezik. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy elérte az úgynevezett csúcsjelölti rendszer bevezetését, vagyis azt, hogy a tényleges döntéshozó jogkörökkel felruházott, az egyes államok vezetőiből álló Európai Tanács figyelembe veszi az európai pártok által elfogadott jelölteket az Európai Bizottság elnöki posztjára. Emellett az Európai Bizottságnak el kell nyernie a parlament bizalmát, vagyis az egyes biztosoknak és az elnöknek parlamenti meghallgatáson kell részt venniük. Vagy azt, hogy Orbán Viktor is kénytelen volt megjelenni a plénum előtt, amikor a parlament Sargentini-jelentés alapján kezdeményezte Magyarország uniós jogainak felfüggesztését a 7. cikkely alapján. Ez utóbbit lehet sokféleképpen értékelni, de mindenképpen azt mutatja, hogy az EP nem egy súlytalan testület.

A 13 szlovákiai képviselő kevésnek tűnhet ahhoz, hogy befolyásolja a 751 tagú testületet. Az eddigi két magyar képviselő szava még kisebbnek tűnhet. Ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy a szlovákiai – és köztük a magyar – képviselők olyan uniós pártoknak a tagjai, amelyek a legnagyobb frakciókat tudják létrehozni az EP-ben, akkor más szemmel nézhetünk akár 1-2 képviselő befolyására is. Hatással lehetnek például a végrehajtó feladatokat ellátó bizottság tagjainak kiválasztására, és ezáltal közvetve sok milliárd euró elosztására. Ezért is veszélyes, hogy a magyar választók körében még az országos átlagnál is alacsonyabb részvétel várható, ami miatt most az fenyeget, hogy egy magyar képviselő sem jut be.

Az országosan alacsony részvétel azonban más veszélyeket is rejt, ezek közül a legnagyobb, hogy hozzájárulhat a szélsőséges és populista pártok megerősödéséhez. De talán nem is az a legnagyobb veszély, hogy néhány „náci” kijut Strasbourgba, ahol úgysem tudnak labdába rúgni, szinte karanténba kerülnek. A választási sikerüknek elsősorban belpolitikai vetülete lesz, azt az üzenetet közvetíti, hogy az uniót ellenző antidemokratikus pártok az uniós választáson is komoly sikert tudnak elérni. Ezt pedig nem ártana megakadályozni azzal is, hogy részt veszünk a választáson, és az érdekképviseletünket vállaló, demokratikus pártokra adjuk a voksunkat.