Elvi játékok

A kitiltás oka korrupcióban való részvétel, de más is húzódik a háttérben. Figyelmeztetés, hogy a washingtoni kormányzat nem tolerálja tovább a magyar kormányfő és csapata autoritatív módszereit. Ezt támasztják alá Andre Goodfriend amerikai ügyvivő szavai is: „Ha ez a trend folytatódik, elérhet egy olyan szintet, ahol az USA számára már nem lehet Magyarországgal együttműködni, mint szövetségessel.”

2010 óta a Fidesz annyi lépést tett az autoritatív rendszer kiépítése felé, hogy végül Orbánnak kellett tennie egy próbálkozást, hogy a szükségből erényt kovácsoljon. Egy új, perspektivikus rendszer kiépítéseként próbálta feltüntetni azt, hogy a Fidesz pártvonalon uralja az egész országot, központilag akar mindent irányítani, leépíti a jogállamiság egyes elemeit és korlátozza a szabadságjogokat. A tusványosi szabadegyetemen elmondott beszédét egy új korszak nyitányának szánta a magyar történelemben. Arról beszélt, hogy a liberális demokráciának vége, a 2008-as válság óta egy új világban élünk, amelyben más módszerekkel kell megszervezni a közösséget és az államot. Olyan módszerekkel, amelyek lehetővé teszik Magyarország számára, hogy olyan sikeres legyen, mint Szingapúr, Kína, Oroszország és Törökország. Orbán szerint a feladat „azoknak a rendszereknek a megértése, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán még demokráciák sem, és mégis sikeressé tesznek nemzeteket”. 2010 óta ő is ilyen sikeres „rendszert” épít, és ezt folytatni kívánja, a Nyugaton „elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva”.

Csakhogy ezek a „dogmák és ideológiák”, amelyekkel a Fidesz le akar számolni, pontosan azok a kötelezettségek, amelyeket minden uniós tagállamnak tiszteletben kell tartania, mert teljesítésük EU-csatlakozásuk feltétele volt. Arra a kérdésre, hogy egy uniós tagállam nem liberális elveken is működhet-e, Orbán azt válaszolta: „Szerintem ez lehetséges, uniós tagságunk ezt nem zárja ki”. Itt azonban nem az a lényeges, hogy mit gondol a magyar kormányfő, hanem hogy hogyan reagál erre a többi tagállam.

Az USA lépése nyomán az EU abban a helyzetben találta magát, hogy valaki más reagál helyette arra a helyzetre, amelyre neki kellett volna elsőként. Azok után a történések után, amelyek Magyarországon a jogállamiság leépítését jelezték, az unió felelős vezetői a koppenhágai dilemmával találták szembe magukat. Hogyan lépjenek fel egy tagállammal szemben, amely nem teljesíti a koppenhágai feltételeket, amelyek betartása az uniós tagság feltétele? 2013-ban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, a Bizottság kidolgoz egy javaslatot, amely alapján életbe léptethető a Lisszaboni Szerződés 4. fejezete, amely alapján a koppenhágai feltételeket nem teljesítő ország megfosztható szavazati jogától.

A már távozófélben levő Bizottság azonban egyáltalán nem kezelte prioritásként ezt a témát, időhúzásra játszott. A Jean-Claude Juncker vezetésével felálló új Bizottság ezt már nem engedheti meg magának, naiv lenne azt feltételezni, hogy a hátralevő éveket majd ő is valahogy kihúzza Orbánnal. Az elvekkel való játszadozásnak a magyar kormányfő a szakértője.

A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora