Eltűnőben a gazdasági növekedés

A csökkenés mértéke egyenetlen az unió tagországaiban, de a trend tagadhatatlan. Erre mondhatnánk, hogy az Európai Központi Bank kamatemelési politikája jól láthatóan működik. Ez is tagadhatatlan, csak sajnálatos módon az európai gazdaságokban az inflációval együtt a gazdasági növekedés is eltűnőben van.

Németország, Európa legnagyobb gazdasága, az elmúlt két negyedévben technikailag már recesszióban volt, és a gazdaság szereplőinek hangulata enyhén szólva is fagyos. Erről árulkodik a iparban tevékenykedő beszerzési menedzserek indexe is, mely február óta folyamatos csökkenésben van, és júniusban újabb mélypontot ért el.

Nincs sokkal jobb helyzetben a francia gazdaság sem, mely 2023 első negyedévében csak hajszálnyi gazdasági növekedést ért el, és az év második negyedévében előre láthatólag ez a 0,2 százalékpontnyi növekedés is eltűnik. Hasonló kép fogad minket Olaszországban is, ahol a júniusi ipari teljesítmény a globális koronavírus-járvány legrosszabb hónapjai óta nem látott színvonalra esett vissza.

Az európai gazdasági pesszimizmus árnyéka megjelent a szlovák pénzügyminisztérium legfrissebb gazdasági előrejelzésében is. Ez elsősorban abból olvasható ki, hogy a februári előrejelzéshez képest a jövő évi gazdasági növekedést a pénzügyminisztérium elemzői 0,5 százalékponttal csökkentették. Az, hogy a gazdasági növekedés 2023- ban gyenge lesz, várható volt, de három hónappal ezelőtt még úgy tűnt, hogy a jövő évben a szlovák gazdaság fellendül majd. A legújabb számítások szerint azonban a gazdasági növekedés 2023-ban is csak 1,3 százalékos lesz, és a fellendülés 2025-re tolódik ki. A jelenlegi bizonytalan európai helyzetben azonban ezt az előrejelzést is óvatosan kell kezelni.

Az európai gazdaság gyengélkedésének köszönhetően a szlovák export növekedésére nem nagyon lehet számítani, és ehhez hozzájön a hazai fogyasztás stagnálása is. Ez az elmúlt év magas inflációjának köszönhető, amely pénzügyileg kifárasztotta a szlovák háztartásokat, és ezek visszafogták fogyasztásukat. A hazai fogyasztás jelentősebb megélénkülése 2025 előtt nem várható, ezért addig a befektetések jelentik majd a legfontosabb tényezőt a gazdasági növekedés fenntartásában. Ebben nagy szerepet játszanak az uniós pénzügyi források, melyek sikeres lehívása és felhasználása kulcsfontosságú feladat lesz az elkövetkező másfél évben.

A szeptemberi előre hozott parlamenti választások után felálló kormány számára fontos adat, hogy a gyengébb gazdasági teljesítménynek köszönhetően az adóbevételek is várhatóan csökkennek majd. Ez megnehezíti a jövő évi költségvetés összeállítását is, mert az elkövetkező két évben komoly konszolidációs erőfeszítésekre lesz szükség.

A költségvetés jelenlegi hiánya hosszú távon tarthatatlan, ezért ezt az elkövetkező években a GDP-hez mérten több százalékponttal kell majd csökkenteni. Az új kormány ugyan két évre mentességet kap majd az adósságfék alól, de ha nem kezdi el a költségvetés konszolidációját, az adósságfék szankciói két év múlva még nagyobb problémát jelentenek majd.

A jelenlegi szakértői kormány jelezte, hogy a következő kormány számára előkészít egy optimális költségvetési konszolidációs tervet, de a végleges döntés már a következő kormány kezében lesz. Ez a döntés mindenképpen bonyolult lesz, mert az állami kiadások jelentősebb csökkentése alááshatja a már így is gyenge gazdasági növekedést. Az elkövetkező hónapokban ezért nagyon józan gazdaságpolitikai döntésekre lesz szükség, mert az európai gazdasági helyzet gyors javulása nem igazán várható.