Elitbűnözők paradicsoma

A korábbi vezető kormánypárt, a Smer által magas pozíciókba juttatott, és a hatalmi helyzetükkel jócskán visszaélő funkcionáriusok ellen indított hajtóvadászat kezdetektől fogva bővelkedett a választók elkápráztatását szolgáló show-elemekben, akciófilmekbe illő letartóztatásokban. Emellett túl nagy szerepet szántak a rendőrséggel együttműködő, a kegyesebb elbírálás reményében bárkit besározó bűnelkövetőknek, miközben halálos iramot diktáltak, márpedig a túlzott sietség ez esetben nem a legjobb taktika, aminek meg is lett az eredménye. Pontosabban, ennek az ellenkezője, a nagy semmi.

A helyzet azonban ennél is rosszabb. Míg ugyanis a rendőrség a „nagyhalak” kifogásával és a vezető pozíciókban levők gazdasági bűnözésének a leleplezésével volt elfoglalva, másra már nem nagyon jutott ideje. A fehérgalléros gazdasági bűnözés vizsgálatára szakosodott Surveilligence ügynökség legutóbbi felmérése szerint a gazdasági bűncselekmények felderítési aránya Szlovákiában a 2021-es 52-ről tavaly 49 százalékra esett vissza, ami 2008 óta a legrosszabb eredmény. Ráadásul ez már a harmadik olyan egymást követő év volt, amikor Szlovákiában csökkent az ilyen bűncselekmények felderítési aránya. Csak összehasonlításképpen: a 49 százalékos szlovákiai felderítési aránnyal szemben a szomszédos Csehországban ez eléri az 58 százalékot. Szlovákiában ráadásul magasabb a gazdasági bűncselekmények által okozott átlagos kár is. Míg ez Csehországban egy esetre számítva 28 ezer euró körül mozog, Szlovákiában megközelíti a 31 ezer eurót. A két ország közötti különbség a gazdasági bűncselekmények legkifinomultabb típusai közé tartozó, a hitelezők és adósok közötti kapcsolatot érintő csődbűncselekmények esetében még ennél is kirívóbb. Csehországban ezek hosszú távú felderítési aránya 55% körül mozog, az átlagos kár pedig 38 ezer euró. Szlovákiában ezzel szemben a felderítési arányuk alig 32%, miközben az átlagos kár meghaladja az 55 ezer eurót.

Miután a törvényhozás tavaly decemberben megvonta a bizalmat a Heger-kormánytól, a választók többsége abban reménykedett, hogy a parlamenti választást a lehető legkorábbi időpontra írják ki. Hogy a választók végül csak szeptember végén járulhatnak az urnákhoz, azt Eduard Heger ügyvezető kormányfő többek között azzal próbálta megmagyarázni, hogy az ő „demokratikus kormányzásuk” alatt a rendőrségnek még legyen ideje szabadon végigvinni a folyamatban levő ügyeket az előző kormány nehézsúlyú fehérgalléros bűnözőivel szemben. Nos, Heger nem tartozik a túlzott humorral megáldott politikusok közé, a fent jelzettek fényében ezen a viccén azonban akár nevethetnénk is, ha nem fenyegetne az a veszély, hogy a rendőrség által futni hagyott bűnözők egy része az őszi választást követően ott folytathatja majd a szlovák maffiaállam kiépítését, ahol három évvel ezelőtt abbahagyta.