Elértük az aknamezőt, elvtársak!

Nyugalom, lesz ez még rosszabb is, most értünk az általunk lerakott aknamező szélére – mondhatná a fő pénzügyér.

Az egyik nap Kažimír azzal dicsekszik, hogy a vártnál valamivel nagyobb gazdasági növekedés várható és az adóbevételek is magasabbak a tervezettnél. Ebből az következne, hogy csökken a deficit – egyébként az uniós könyvelési módszertan változása (ESA 95 helyett ESA 2010) is ezt segíti. Csakhogy másnap már azt jelenti be: nagyobb államháztartási hiány várható. A megoldás egyszerű: a kiadások a bevételeknél is jobban nőnek. Mi így spórolunk…

De ez még csak a kezdet, az „utánunk a vízözön” jegyében politizáló kormány által lerakott aknamezőnek most értünk a széléhez, az aknák várhatóan 2016-tól robbannak sorozatban. A választási évvel való egybeesés nyilván teljesen véletlenszerű. A kormány a bevételek (adók, járulékok, illetékek) megemelésével, egyszeri lépésekkel valahogy lenyomta a hiányt a bűvös, a nemzeti össztermék (GDP) 3 százalékának megfelelő szint alá, és kreatív könyveléssel (az állami készpénztartalék leapasztásával) alighanem az 57%-os szint alatt tartja idén az államadósságot (hogy jövőre ne kelljen kiegyensúlyozott költségvetést benyújtania), de ennél tovább nem akar menni. Az osztogatást már idén elkezdték az elnökválasztás előtt, és nem fognak megállni 2016-ig. Aztán jön a feketeleves, csak néhány hozzávaló ízelítőül:

1. Az adósságfékről szóló alkotmánytörvény szerint az uniós szankcióval járó határértékek 2017 után évente 1 százalékponttal csökkennek. A kiegyensúlyozott (hiány nélküli) költségvetést elkerülendő, így 2018-ban már „csak” 56, 2019-ben 55% lehet az államadósság. A GDP egy százaléka most nagyjából 750 millió euró, csak a miheztartás végett.

2. A szuperosztalékokon keresztül az állami cégeket már előre kirámolták, az elkövetkező években a cégek az erre felvett adósságokat fogják törleszteni, értsd: ugrik a bevétel. Ha megépül a Putyin által szorgalmazott Déli Áramlat gázvezeték, akkor meg végleg ugrott a jelentősebb osztalék az SPP-től.

3. Bár a pénzügyi tárca a jövő évi növekedési előrejelzését már visszavágta a hurráoptimista 3%-ról 2,6-ra, valószínűleg a végső szám a nullához lesz közelebb.

4. Ha végre be akarjuk tartani a NATO-nak tett kormányszintű ígéretet és 1-ről 1,6%-ra emeljük a védelmi kiadásokat, ahhoz további százmilliók kellenek.

5. 2017-től fokozatosan, évente a bruttó bér 0,25%-ával nőnek a II. nyugdíjpillérbe irányuló járulékok. Értsd, ennyivel több pénzzel kell kitömni a Szociális Biztosítóban található lyukat, ami már csak azért is nő, mert most vonul nyugdíjba a második világháború után született baby-boom generáció.

Tovább is van, mondanám még, de elfogyott a hely. Mindenesetre érzékelhető, hogy alakulgat a „tökéletes vihar” közpénzügyeinkben.

A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója