Elég egy rossz kattintás

A koronavírus-járvány, a bezártság, az online és internetes kommunikációra kényszerített lakosság soha nem látott mennyiségű támadásnak lett kitéve, és sokan rá is harapnak a csalira. A korábbi bankrablók mind a tíz ujjukat megnyalnák, ha ilyen gyorsan, ilyen kis kockázattal ennyi pénzhez jutnának, mint napjainkban az online térben ténykedő bűnözői csoportok.

A hacker és a kiberbűnözés szavak hallatán sokan azt gondolják, ez valami idegen, távoli dolog, őket nem érinti. Tévednek. A bűnözők a járvány miatti korlátozások idején még kifinomultabb eszközökkel támadnak, sokszor a számítógépek és az internet világában jártas emberek sem veszik észre a veszélyt.

Korábban az első jel, ami alapján azonosítani lehetett a rossz szándékú e-maileket, hogy bár szlovákul, magyarul íródtak, a bikkfanyelven íródott szövegből azonnal kitűnt, hogy fordítóprogrammal készült, bár hivatalosnak tűnő levél. Mára tökéletesítették a módszereket, és figyelnek az apróságokra is, így még több az átvert ember.

Az utóbbi hetekben Szlovákiában is egyre több a támadási kísérlet, szinte naponta jelennek meg az erről szóló figyelmeztetések. A szlovákul íródott e-mailekben például arra kérik a címzettet, bővebb információért kattintson a benne található hivatalos dokumentumra, linkre – sokszor a koronavírussal kapcsolatos információkat ígérnek. Az is előfordult, hogy a csalók arról „tájékoztattak”, hogy a címzett a járvány alatti bevételkiesése miatt kártérítésre jogosult, ehhez azonban meg kell nyitni a csatolt állományt, hogy a formanyomtatvány kitöltése után elindítsa az igénylést. Valójában egy vírust, kémprogramot telepítenek a gépre.
Ha pedig csak egy linkre „kell” kattintani, akkor az áldozat egy olyan oldalon találja magát, amely kísértetiesen hasonlít az eredetire (bank, adóhivatal, állami intézmény, minisztérium stb.), ám az ott megadott adatok a csalók markában landolnak.

Egy kis ingyenpénz, nyeremény reményében sokan önként és dalolva megadják az összes személyes adatukat, felhasználónevet, jelszót, sokszor még a bankkártyaadatot is, ez utóbbit a csalók sokszor „csak azonosítás” miatt kérik.

A cél azonban egyértelmű. Az így megszerzett adatokkal azt tesznek, amit csak akarnak. Lecsapolják a bankkártyát, zsarolóvírussal támadnak, sőt, akár a gépen található, intimebb felvételek és információkat felhasználva is zaklathatják az áldozatot. Bármelyik támadási típusról is van szó, a végén szinte biztosan pénzt fognak követelni. Hiszen senki se szeretné, hogy az összes ismerőse, üzleti partnere megkapná például a gépről ellopott intim képeket, információkat, titkokat. Inkább fizet…

A járvány miatt jelentősen megnőtt a csalók támadási felülete.

Nemcsak azért, mert sokkal többen használják az internetet, hanem azért is, mert sokkal több az online világban tapasztatlan felhasználó, aki mindenre kattint, mindent megnyit, ami információt, pénzt, nyereményt ígér.

Kifejezetten veszélyeztetett csoport a középkorú és idősebb generáció, amely most kényszerből kezdte használni az internetet, hogy kapcsolatban maradhasson szeretteivel. Egyre több a támadás, a csaló, hiszen ma ez az egyik legbiztonságosabb rablási forma. A tettesek az internet sötét bugyraiban maradnak, még mutatóba sem sikerül elkapni néhányat. Láthatatlanok, ezért még veszélyesebbek.

Az internetet használva mindig legyünk résen, hiszen a csalók már a spájzban vannak. Elég egy rossz kattintás…