Éhes disznók álmai

Éhes disznó makkal álmodik. Nyilván ilyen alapon haraphatott rá a központi sajtó Csáky Pál minapi JOJ tévébeli kiszólására, miszerint, Bugár Bélának, a Magyar Koalíció Pártja elnökének, nem volt felhatalmazása, hogy fölmondja Pavol Rusko törpepártjával, az ANO-val kötött koalíciós szerződést. A bukása óta ugyancsak folyamatosan makkal álmodó, kormánykoalícióból történő kiebrudalása miatt érthetően bosszúszomjas Ruskótól szagló Markíza televízió Csáky kijelentését jellemzően azonnal holmi, az MKP-n belüli tragikus megosztottsággá, botránnyá hegyezte ki. Vélhetően azonban semmi más nem történhetett Csákyval, mint hogy, ún. szájmenést kapott a tévékamerák pergőtüzében. Vagyis minden bizonnyal ellenőrizetlenül adta ki magából mindazt, ami fejében ott tolakodott legutóbbi tévészereplése óta. Egyéb oka azért nem lehetett Csáky kínos bakijának, mert köztudottan nem most jött le a falvédőről, és tulajdonképpen egy intelligens ember ő. Mint ilyen, nyilván van annyi esze, hogy ne rontson ajtóstul a házba, ha ki akarja kezdeni regnáló elnökét, Bugárt. Nem mintha a múltban nem mutatta volna bizonyos jeleit annak, hogy ama kakasként vele is számolni kell. És nem csupán az MKP hátsó udvarában! Tagadhatatlanul volt idő, amikor pártelnöki ambíciói is voltak. Sőt biztosan ott is lesz az effélék között, az első adandó alkalommal. Ha így van, ha nem, nincsen ebben semmi kivetnivaló, hiszen egy valamirevaló írónak is úgy kell leülnie az íróasztalához, hogy legalább eszébe jusson a Nobel-díj... Elvégre is, milyen politikus az, akinek nincsen önbecsülése és egészséges ambíciói? Csákynak viszont tudnia kell, hogy most aztán igen nagy csacsiság lenne fejjel nekimenni a falnak. Akkor, amikor a Bugár vezette párt szinte soha nem látott népszerűségnek örvend a lehetséges választók körében. Legalábbis ezt a tényt látszanak alátámasztani a legfrissebb közvélemény-kutatások. Meg azt is, hogy az MKP tulajdonképpen az egyedüli állócsillag a politika Szlovákia fölött sötétlő egén...

Ami persze korántsem azt jelenti, hogy e pártot csupa kivételesen nagy formátumú államférfiak fémjelzik! E pozíció inkább azt jelezheti, hogy a törpék között már egy magas sarkú cipőben is óriás lehet valaki... A szlovákiai politikai porond pedig hemzseg a törpéktől. A populista szócséplőktől, a kétbalkezes akarnokoktól, a köztörvényes bűnelkövetőkre hajazó gátlástalan gazemberektől és a folytonos tettvágytól izzadságszagú nacionalista bugrisoktól. Egy ilyen felhozatalban tehát már az is érdemnek számít, ha valaki nem veri meg minden este a feleségét... Bugár, velejéig keresztény lelkületű lévén, nyilván nem egy agyament bunkó, s persze Csáky, meg még jó néhány további MKP-s politikus sem az. Az MKP-ban ráadásul, ez idő tájt nem nagyon terem babér az általában mondvacsinált problémákon szenvelgő újkori nemzetőröknek. Holott, nyilván akad belőlük bőven. Az ilyenek azonban szerencsére csak elvétve jutnak szóhoz a nagy nyilvánosság előtt. Egészen biztosan ez lehet az oka annak, hogy az MKP-szimpatizánsok nagy többsége, ám még a párt ádáz ellenségei is, a legmegbízhatóbb, legkonstruktívabb politikai csoportosulásként tartják számon országos ügyekben is. Ezért sok mindent meg is bocsátanak politikusainak. (Mert egyébként bőven van mit megbocsátani, ugye, kedves barátaim?!) Bizonyos MKP-n belüli és a kívüle lévő disznók tehát egyelőre a továbbiakban is csak álmodhatnak arról a bizonyos makkról...