Egy zászlóvivő története

Első beszélgetésünk apropóját 2008-ban a zágrábi műkorcsolya-Eb-n egy magyar edző adta. Alper akkor Budapesten járt egyetemre, és Száraz Andrásnál készült. Egyéni korisként indult az Eb-n, nem volt nagyon rossz, de nem volt jó sem, 29. lett. Aztán eltűnt a színről. Ha valaki hosszú éveken át csak a 30. hely környékén mozog, nem ritka, hogy beleun az egészbe. Alper azonban később visszatért, jégtáncosként. Egy év után partnert váltott, és tovább próbálkozott. Az ilyen próbálkozások után szokták rosszindulatú ismerősök bájmosollyal megkérdezni: hát miért nem képes valaki belátni, nem arra született, hogy sikeres korcsolyázó/író/énekes/akármi legyen?A helyzet azonban az – legyen ez bármilyen közhelyes és patetikus –, hogy nem azokra emlékezünk, akik abbahagyták a próbálkozást. Alper számára tavaly jött az áttörés, amikor már az egyik legelismertebb edzőnél, Alekszandr Zsulinnál készült partnerével, az ukrán (azóta honosított) Alisa Agafonovával. Túlzás nélkül állítható, hogy a zágrábi Eb jégtáncversenyének legemlékezetesebb pillanata a törökök rövidtánca volt (pedig az érmesek sem voltak rosszak). I’m in love with a fairy tale, szerelmes vagyok egy tündérmesébe, zengett Alexander Rybak Eurovízió-győztes dala, Alper az öklét rázta a program végén, a közönség állva tapsolt. Mindenki érezte, nem lényeges, hogy ez hányadik helyre lesz elég, itt éppen valóra vált egy álom. Hat évvel az után az első zágrábi Eb után Alper Ucar a szocsi olimpia megnyitóján a török küldöttség élén masírozott, kezében a zászlóval, amelynek csücskét partnernője, Alisa szorította. Így vitték ők a zászlót együtt, ketten. Török jégtánckettős korábban soha nem vett részt az olimpián, az országban jégpálya is alig van. Nehéz úttörőnek lenni, mondják, de rögtön hozzáteszik, felemelő érzés sporttörténelmet írni. Ha egyszer visszavonulnak, jégtáncakadémiát szeretnének nyitni Törökországban, hogy mások is megismerjék ezt a gyönyörű sportágat. Alper és Alisa nem lesz olimpiai bajnok. De ha a jégtáncról beszélnek, ragyog a szemük.Valahogy így képzelhette Coubertin is.