Egy felejthető év

Nem jött el a következő gazdasági válság, és nem történt különösebb drámai esemény sem a világgazdaságban. És ez valahol így van jól, hiszen az unalmas év azt jelenti, hogy a világ lakosságának nagy része komolyabb gondok nélkül tudta élni az életét. Akadtak persze lokális problémák és válságok, de ezek hatása nem terjedt ki az érintett országok határai mögé. A válság tehát egyelőre elmaradt, de a világgazdasággal foglalkozó elemzők egyik leggyakrabban használt kifejezése 2019-ben a szinkronizált lassulás volt. Ez annyit jelent, hogy a világ legfontosabb gazdaságainak növekedése folyamatosan lassult az elmúlt hónapokban. A világgazdaságot egy hatalmas repülőgéphez lehet hasonlítani, melynek több fő motorja van. Ha az USA, Kína, Japán vagy az EU feliratú motorok közül egy-egy kihagy, a gép tovább tud repülni, de az összes motor akadozása komolyabb gondokat okoz, és idővel gazdasági zuhanáshoz vezethet. Ez a veszély ma még nem fenyeget közvetlenül, de 2020-ban érdemes lesz éberen figyelni a gép műszerfalát.

Mindenképpen pozitívumként kell elkönyvelni, hogy az év vége felé két fontos kockázatforrást is sikerült semlegesíteni. Donald Trumpnak – minden szeszélye ellenére – több hónapos tárgyalássorozat után sikerült egy részleges kereskedelmi egyezményt tető alá hoznia az USA és Kína között.
Naivitás volna azt gondolni, hogy ez az egyezmény minden feszültségforrást tompít a világ két legnagyobb gazdasága között, de az aláírásra váró dokumentum tűzszüneti megállapodásnak fogható fel, amit további béketárgyalások követhetnek. És erre a tűzszünetre az egész világgazdaságnak nagy szüksége volt.

Európában az év talán legfontosabb eseménye decemberben történt, amikor a brit Konzervatív Pártnak sikerült meggyőző többséget szereznie az előrehozott parlamenti választáson. Bejött Boris Johnson politikai nagy dobása, és az EU többi fővárosából szinte hallani lehetett a megkönnyebbülés sóhaját. A konzervatív győzelem ugyanis azt jelenti, hogy a brexit folyamatának fájdalmas hónapjai végre lezárulnak és Nagy-Britannia január végén rendezett körülmények között elhagyja az EU-t. A történetnek persze itt sincs még vége, ugyanis további hosszú tárgyalások várhatóak Nagy-Britannia és az EU gazdasági kapcsolatainak hosszú távú rendezéséről. De az európai vállalatok fellélegezhetnek, a rendezetlen brexit rémálmát sikerült elkerülni.

Ami Szlovákiát illeti, 2019 kulcsszava nálunk is a gazdasági növekedés lassulása volt. A rendkívül nyitott szlovák gazdaság a gyengélkedő német gazdaság áldozatává vált, és az év végi gazdasági növekedés már csak az árnyéka az eredeti prognózisoknak. A GDP-növekedés visszaesése a szlovák lakosság többsége számára még nem jelent gondot, a munkaerőpiac eddig képes volt felszippantani az esetleg elbocsátott alkalmazottakat. Ennek köszönhetően a munkanélküliek száma továbbra is rekordalacsony és a reálbérek is dinamikusan növekedtek. Ha azonban 2020-ban folytatódik a szlovák ipar gyengélkedése, mindez megváltozik, és több év után ismét emelkedhet a munkanélküliek száma. Továbbra is érvényes, hogy a szlovák gazdaság teljesítménye az autóiparon áll vagy bukik, ezért nyugtalanítóak az autóipari beszállítók növekvő gondjai. Egyre inkább szembesülünk azzal is, hogy a növekvő bérek mellett egyszerű összeszerelő üzemként már nem vagyunk versenyképesek, amire jó példa a galántai Samsungban nemrég bejelentett tömeges elbocsátás is. Jó lenne ezért 2020-ban végre komolyan elkezdeni a jövőre való felkészülést. Ha ezt nem tesszük meg, előfordulhat, hogy később még a 2019-hez hasonló gyengébb évekre is nosztalgiával fogunk emlékezni.