Egy eltűnt cél nyomában

Szlovákiának ugyanis ismét sikerült visszaesnie ebben a rangsorban, és már csak a 45. pozíciót foglalja el.
Igaz, hogy Szlovákia értékelése leheletnyit javult, de ennek ellenére is sikerült az országnak a rangsorban három helyet visszaesnie, vagyis mások megelőztek bennünket. Az éllovas országok továbbra is a messze távolban vannak előttünk, és Szlovákia régióbeli pozíciója is évről évre romlik. Továbbra is érvényes, hogy a visegrádi országok közül csak Magyarországon rosszabb a vállalkozói környezet, de a két ország közötti különbség ismét csökkent, és ha nem változik a szlovák gazdaságpolitika, könnyen elképzelhető, hogy Szlovákia a visegrádi csoport sereghajtójává válik.

A szlovák vállalkozói környezet gyenge pontjai nem sokat változtak. Továbbra is túl sokáig tart például új vállalatot létrehozni. Míg Szlovákiában ez 7 lépést és 21 napot igényel, a listavezető országokban nincs szükség két lépésnél és napnál többre egy új vállalat bejegyzéséhez. Ennél is rosszabb a helyzet az építkezési engedélyek beszerzésénél, ami a Világbank elemzői szerint nálunk 300 napot is igénybe vehet. Összehasonlításképpen: a fejlett OECD-tagországok átlaga 152 nap. Nem lehetünk elégedettek az adófizetés folyamatával sem, mert még mindig bonyolult, és a vállalatok túl sok időt töltenek az adóhivatallal való kommunikációra.
Azt nem mondhatjuk, hogy a szlovák kormányoknak nem voltak stratégiai tervei a vállalkozói környezet javítására. Már a 2010-ben megfogalmazott Nemzeti reformprogramban megjelent az a cél, hogy Szlovákia 2020-ig bekerüljön a Doing Business listán a világ legjobb 15 országa közé. Egy évtizedes határidővel ez a cél nem tűnt elérhetetlennek, a múltban több olyan ország is akadt, amely komoly reformokkal sokat javított a vállalkozói környezetén. A komoly reformok azonban Szlovákia esetében elmaradoztak, és 2013 óta egyre jobban távolodunk a kitűzött céltól. Ennek ellenére a minden évben frissített Nemzeti reformprogramok kitartottak a 2010-ben megfogalmazott cél mellett. 

De mivel a határidő már vészesen közeledett, a kormány végül szép csendben eltüntette ezt a célkitűzést a Nemzeti reformprogram 2019-es frissítésénél.

A szövegben nincs semmilyen utalás arra, hogy miért tűnt el, de nyilván azért, mert még megközelíteni sem sikerült a célt. 

Mondhatnánk, hogy ez apróság, de tipikus tünetei ez is a lassan véget érő kormányzati ciklusnak. A vállalkozói környezet fontos eleme minden gazdaságnak, hiszen kulcsfontosságú úgy a hazai vállalatok, mint a külföldi befektetők számára. Ma a vállalkozói körökből egyre többet hallani a vállalkozói környezet romlásáról Szlovákiában, és a munkáltatók képviselőitől nyíltan elhangzott, hogy szerintük a visegrádi régióban Szlovákia versenyképessége a leggyengébb. Továbbra is érvényes ezért, hogy az elmúlt évtizedet ebből a szempontból elvesztegetett évtizednek lehet tekinteni, amit a szlovák kormány is beismert – az elfogadott cél feladásával.

Hasonló a helyzet a kutatás-fejlesztés és az oktatás terén is: a Nemzeti reformprogram erre vonatkozó célkitűzéseinek nagy többsége szintén nem fog teljesülni. Az új kormányra ezért nagy felelősség hárul, mert villámgyors reformokra lesz szükség a vállalkozói környezet és a versenyképesség javítása érdekében. Ezek nélkül ugyanis a további gazdasági felzárkózás rendkívül nehéz lesz.