Csak nem ártani

Normális körülmények között az orvosok a társadalom megbecsült rétegét alkotják. Nálunk is, legalábbis eddig így volt. Elég azonban néhány elvakult, telhetetlen és felelőtlen egyed, s oda az egész szakma becsülete. 16 ezer orvosból csináltak közellenséget a szakszervezeti tálibok. Összeszámolhatnánk, hogy hány ember életét veszélyezteti az al-Kaida három hónap alatt, s mennyiét veszélyeztette kétezer orvos-politikus. Utóbbi ötmillióét, előbbi ennek töredékéét. Előbbi valamiféle kilátástalanságból, elvakult gyűlöletből cselekszik, utóbbi politikailag motivált nyereségvágyból, miközben felesküdött arra, hogy a beteg java a legfőbb törvény. Senkinek ne legyenek kételyei afelől, hogy az orvosszakszervezet a haldokló kormány ellen cselekedett, ezt Kollár „szakszervezeti bin Laden” néhány elszólásából ki lehetett dedukálni.
Legutóbb 2006-ban dobálták köpenyeiket Dzurinda miniszterelnökhöz, béremelést követelve. 2007-2008-ban, mikor a gazdaság pályára állt, válságot nem láttunk a horizonton, az orvosok lapultak, senki nem jártatta a száját, mert a számukra kedves kormányzat engedte a mutyit, öntötte a milliókat a kórházakba, hagyta, hogy halmozzák a tartozásokat, mert a számlát állta. A mi pénzünkből. De amint valaki transzformálni akarja a kórházakat, követni az elguruló eurómilliókat, kiveri a biztosítékot. Az orvosszakszervezet nem szereti az üvegzsebet, ha a sajátjáról van szó. Félreértés ne essék, nem sajnálom a pénzt az orvosoktól. De akkor, amikor az egész világ behúzza a nadrágszíjat, tragikus időszak következik, nem elfogadni 300 eurós emelést, ami egyébként sokkal több, mint amennyit megengedhet magának a költségvetés, több mint bűn. Aljasság. Kollár pedig bejelenti, a betegekért, az emberekért harcoltak a fizetésemelésükkel. A cinizmus teteje. Mivel a kórházaknak nincs a béremelésre pénzük, a betegektől kénytelenek elvenni a béremelésre valót. Az ilyeneknek könyörög egy ország, hogy dolgozzanak végre. Persze, nem Kollárnak, mert ő magánorvos, ő mások állásával és becsületével játszott. Hippokratész azt mondta: Csak nem ártani. Ezt a mondatot kérhetné számon 14 ezer orvos a maradék kétezren. És ezt kérheti számon ötmillió ember is. Eltelik még pár év, mire visszafogadja a társadalom az orvos szakmát.