<p>Simon Zsolt azon kevés vezető MKP-s politikusok közé tartozott, akik nem valamelyik anyapártban kezdték el karrierjüket a kilencvenes évek elején. A volt mezőgazdasági miniszter a 2002-es választások idején robbant be az elnökségbe és a köztudatba is. Ezért a többséggel szemben Simonban nincs meg az a kódolt vészfék, hogy az MKP-val szemben politizálni eredendő bűn. Szlovákiában az elmúlt tíz év annyira deformálta a magyar politikai gondolkodást, hogy az egypártrendszer a nagy többség számára természetessé vált.</p>
Csak egy fecske?
Bárki próbálkozott volna bármi újjal, a párton kívül vagy belül, azonnal a magyarság szétverése, képviseletünk eredményességének csökkentése lett volna ellene a vád, s azonnal kicsinálták volna a többiek. Ezért is meg azért is, mert az MKP nyolc éven keresztül kormányon volt, egyetlen szlovákiai magyar politikus sem mert ilyen döntést hozni. Bugár vezetése alatt, de még most sem alakult ki egy igazi frakció, mely a mindenkori pártvezetéssel szemben reális, programban is megjelenő alternatívát tudott vagy akart volna felmutatni.
Simon Zsoltnak nem elegendő, hogy az ellenzéki MKP egyszerű képviselője legyen. Ez már pár éve látszik. Ő nem Bugár, Csáky, Duray, A. Nagy, Bárdos nemzedékének tagja; energikusabb, fiatalosabb, aktívabb. Ám nem annyira szervilis a vezetőkkel szemben, mint generációjának többi tagja. Az MKP jelenlegi vezetése az etikai bizottságon keresztül megpróbálta elhallgattatni, ami a legbrutálisabb totalitariánus módszer lett volna a párt történetében. Ebből a szempontból érthető Simon sértődöttsége és elégedetlensége. A párt vezetésének bírálásáért még nem szabadna valakit elnémítani. Ám az etikai ügy nem ezen a héten fejeződött be. Az elmúlt időszakban történnie kellett valami másnak is. Mik azok a gazdasági érdekek, melyeket állítólag Csáky Pálnál előnyt élveznek a párttagság érdekeivel szemben? Kivel akar Simon szövetkezni? Miért nem koordinálta döntését másokkal?
Simon Zsolt egyelőre egyedül nem olyan erős, hogy nekimehetne az MKP-nak. S bár a pártban többek sok mindenben egyetértettek vele, sőt ők voltak a párt belső ellenzéke a jelenlegi elnökséggel szemben, a kilépés kamikaze akciónak tűnik. Vajon miért nem lépett ki egyszerre vele még négy-öt képviselő, járási vezető a pártból? A Magyar Koalíció Pártja, de az elődpártok történetében sem volt olyan eset az elmúlt tizenkilenc évben, hogy egy magyar parlamenti képviselő elhagyta volna a frakciót és a pártot. Simon ezzel már beírta magát a történelembe, a kérdés az, hogy elő van-e készítve az út tovább. Talán újra eljött az ideje annak, hogy egy nem feltétlenül etnikai alapú párt jöjjön létre. Egy olyan párt, melyben értelmes szlovákok és magyarok együtt politizáljanak. Simonnak talán körül kellene néznie a szlovák körökben is. Ha van ennyi bátorsága. (Nagy András)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.