Börtön a szabad ég alatt

A Gázából kilőtt rakéták 12 izraeli áldozatot eredményeztek. A számok, mint az utóbbi évtizedekben mindig, egy Dávid és Góliát közti harc képét festik. Az áldozatszámok, illetve azok száma, akik otthonukat vesztették el a bombázásban, teljesen más nagyságrendűek. Ezért az aránytalan válaszért Izrael a nemzetközi közösség egyes tagjaitól éles kritikát kapott.

Most, hogy a por leülepedett, ha csak rövid időre is, érdemes megnézni, milyenek a körülmények a palesztin területeken.

Gáza és Ciszjordánia az 1967-es háború óta izraeli megszállás alatt vannak.

A kilencvenes években az oslói egyezménnyel el kellett volna kezdődnie a megszállott területek visszatérítésének, de lassan harminc évre rá ez a folyamat még mindig nem kezdődött el.

Sőt, a megszállt területre izraeli zsidó telepeseket küldenek, ami a genfi egyezmények szerint háborús bűn. Ezek a telepesek sokkal szabadabban mozoghatnak a ciszjordániai területen, mint a palesztinok, akik gettókba szorítva élnek.

A széttöredezett palesztin területek közt többnyire az izraeli hadsereg által ellenőrzött átkelőpontokon keresztül tudnak csak közlekedni.

A gázai övezet esete még egyértelműbb. A 2007 óta blokád alatt álló terület a világ egyik legsűrűbben lakott térsége, ahol Izrael naponta csak körülbelül 4 órára enged áramot és egyes kivételeken kívül ellehetetleníti a mozgást. Ezért aztán sokan, egyebek mellett az ENSZ is, a világ legnagyobb szabad ég alatti börtönének minősítik.

Mindezért a Human Rights Watch pár héttel a legújabb konfliktus kitörése előtt apartheiddal vádolta Izraelt. Az izraeli választófal nagyon látványosan szegregálja a palesztinokat például a telepesek által használt útrendszertől.

A telepesek száma 220 000-ről majd 670 000-re nőtt a kilencvenes évek óta, mivel az izraeli állam különböző támogatásokkal ösztönzi az odaköltözést. Eleinte nem tűnt erősnek az apartheid vádja, hiszen az a körülbelül 1,6 millió palesztin, aki izraeli állampolgár, és Izrael területén él, szavazhat a választásokon, és az izraeli parlamentben, a knesszetben is találunk izraeli arabokat. Ám a megszállt területeken élő palesztinokra ez nem vonatkozik.

Ha az elfoglalt területeket magához csatolná Izrael, nem lenne meg a zsidó többség, és az ország elvesztené a jellegét mint zsidó állam, állítja a cionista világnézet. De a ciszjordániai területeket nem szeretné feladni Izrael, hogy a palesztin állam önmagát kormányozva tudjon létezni.

A meglévő realitás az egyállamos és kétállamos megoldás közti apartheid rezsim – teljes fennhatóság felelőssége nélkül. Ezt állítja a B’tselem, egy izraeli emberi jogi szervezet, is, akik szerint Izrael dönt a palesztin területeken a mozgásról, az építkezési engedélyek (nem) megadásáról és megakadályozza a világszerte élő palesztinok visszatérését, viszont nem vállalja a felelősséget a palesztinok jólétükért.
Tökéletes példa erre a koronavírus-járvány kezelése. Izrael decemberben és januárban óriási oltási kampányba kezdett. A csúcsponton naponta a lakosság 2 százalékát oltották be a koronavírus ellen. Olyan gyors volt Izraelben az oltás, hogy már elérték a 60 százalék körüli csúcspontot és már csak azok maradnak oltás nélkül, akik nem igénylik. Viszont a megszállt területeken élő palesztinok oltását a Palesztin Nemzeti Hatóságra hagyja.

Izrael nem él a lehetőséggel, hogy gondoskodjon az ellenőrzésük alatt álló palesztinokról, pedig pont ez segíthetne az ellenszenves hoz(záálláson, amitől a zsidó államfél.