Bolgár ballépés – avagy két nő, egy eset

Pedig migránsválság ide vagy oda, szeptemberben Magyarország és Németország szövetséges volt az ENSZ-főtitkári választáson: a bolgár Krisztalina Georgieva érdekében lobbiztak. A főtitkár-választási kampány nemes kezdeményezésként indult, tragikomédiával végződött és elsősorban Bulgária, másodsorban az európai uniós konzervatívok számára kínos.

Az ENSZ a szervezet története során először arra törekedett, hogy a választási procedúra minél átláthatóbb legyen, nyílt versenyben határozzanak a győztesről. Az inkább szóban, mint írásban létező rotációs elv értelmében a közép-kelet-európai régió államainak volt a legnagyobb esélye egy konszenzusos jelölt nevezésére, hamar fel is merült a bolgár Irina Bokova UNESCO-főtitkár neve. Főként azért, mert teljesítette a három kimondatlan kritériumot: viszonylag nagy elismertséggel bírt, a keleti régióból jött, tovább személyében választhatták volna meg az ENSZ első női főtitkárát. Bokovával kapcsolatban a legnagyobb kockázat nyugati szempontból az volt, hogy az oroszokkal is jó kapcsolatokat ápol.

Egy főtitkárjelölt belebukhat abba, hogy az öt állandó ENSZ BT-tag közül valamelyikkel nem jön ki, Bokova problémáit azonban a háta mögött erősítették fel épp azok, akiket a szövetségesének hitt: a bolgár kormány, illetve Merkel vezetésével a konzervatívok. A nyáron nemzetközi színtéren és példátlan módon a bolgár sajtóban is lejárató kampány indult ellene (összehasonlításként Miroslav Lajčák mellett a kormánnyal rossz viszonyban levő Andrej Kiska is nyíltan kiállt). Bokovát egyszerűen lekommunistázták, és az UNESCO késésben levő projektjei miatt is magyarázkodnia kellett. Végül abban a megaláztatásban is része volt, hogy a bolgár kormány ellenjelöltet állított vele szemben, Krisztalina Georgievát. Nevét hivatalosan Magyarország, Lettország és Horvátország dobta be szeptemberben, a többi ENSZ-tagállam mérsékelt felháborodására, de hamar kiderült, hogy Németország és maga Bulgária is hónapok óta lobbizott a hivatalos jelölt háta mögött. A többi már történelem: Georgievát az előkészítetlenség miatt vélhetően az oroszok és a kínaiak vétózták meg, Bokovát a nyugatiak tartották elfogadhatatlannak, miközben nem sikerült surranópályán befutnia Miroslav Lajčáknak sem. Bulgária történelmi esélyt szalasztott el, Németország pedig komoly presztízsveszteséget szenvedett. A nagy, nyilvános és átlátható főtitkári választási procedúra úgy végződött, mint egy valóságshow: az erős, karakteres jelöltek kihullottak, a jellegtelen és igazából senki kedvencének sem számító (baloldali) António Gutierres maradt játékban. Pedig nem kelet-európai, nem is nő, és különösebben a szakértelmében sem bíznak. Gutierres ténykedése nem lesz katasztrófa – de egy éve aligha számított rá valaki, hogy így végződik a tisztújítás az ENSZ-ben.