Beneš-dekrétumok: a cseh külügyminiszter tervei

A cseh külügyminiszter szerint a prágai parlamentnek a Beneš-dekrétumok ügyében olyan, minden párt által támogatott határozatot kell elfogadnia, amely megnyugtatná a cseh közvéleményt, hogy a cseh határvidéken a II. világháború után kialakult vagyonjogi viszonyok azt követően sem fognak megváltozni, miután Csehországot felveszik az Európai Unióba.
"Egyetértettünk abban, hogy egy olyan, minden párt által támogatott határozatra van szükség, amely megnyugtatná az embereket, hogy a háború után kialakult jogi és vagyoni viszonyok nem fognak megváltozni a jövőben sem" - nyilatkozta Jan Kavan kedden este Prágában azt követően, hogy a témáról tárgyalásokat folytatott a parlamenti pártok elnökeivel. Kavan szerint a külföldet is meg kell nyugtatni, mégpedig abban az értelemben, hogy a dekrétumok ma már senkit sem diszkriminálnak. A miniszter kifejtette: a résztvevők megvitatták, hogy a leendő parlamenti dokumentumnak elvileg mit is kellene majd tartalmaznia. Mintegy tíz napon belül a felek újra találkoznak, s megvitatják a parlamenti határozat konkrét javaslatát.
A Beneš-dekrétumok kérdésének parlamenti megvitatását és egy közös határozat elfogadását, amely a hivatalos cseh álláspontot tükrözné, Milos Zeman kormányfő és Václav Klaus képviselőházi elnök kezdeményezték pártjaik nevében. A kisebb pártok és több politikus is helyteleníti a kezdeményezést, mert attól tart, hogy a közelgő választások hatására a vita kampánytémává válik, s a pártok egymást fogják túllicitálni a nemzeti érdekek védelmében.
Csehországban a Beneš-dekrétumok ügye ettől függetlenül is már az éppen most induló választási kampány egyik meghatározó témája lett. A Polgári Demokratikus Párt (ODS) a nemzeti érdekeket választja - hangzik a Václav Klaus vezette legerősebb ellenzéki párt legfőbb választási mottója.
Klausék hétfő kampányindítójára sem kerülhetett ezért másutt, mint az egykori Szudétavidék egyik fellegvárában, a II. világháború végéig döntő többségében németek lakta nyugat-csehországi Liberecben. "Nem engedjük meg Európa háború után kialakult elrendezésének megváltoztatását, s erre biztosítékokat kívánunk az Európai Uniótól" - olvasható a párt által terjesztett röpiratban.Hasonló szellemben mozgósította híveit a kisebbségben kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) is. "A II. világháború eredményei megmásíthatatlanok. A Beneš-dekrétumok ennek eredményei, s érvénytelenítésük megváltoztatná a háború utáni európai elrendezést is. Ez számunkra elfogadhatatlan" - jelentette ki Vladimír Spidla pártelnök.
Mintegy 250 cseh értelmiségi ezért nyílt levélben szólította fel a politikusokat és a pártokat, hogy őrizzék meg nyugalmukat, s a Beneš-dekrétumok ügyét ne tegyék választási témává, hanem majd egy későbbi, nyugodtabb időszakban foglalkozzanak vele felelős módon, mert komoly problémáról van szó, amelyet meg kell oldani.
A Beneš-dekrétumok alapján a II. világháború után kollektív háborús bűnösnek nyilvánították a csehszlovákiai szudétanémeteket és a magyarokat, elvették állampolgárságukat, elkobozták vagyonukat. Mintegy három millió szudétanémetet Németországba és Ausztriába telepítettek ki. A magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá, ezért Prága egyoldalú lakosságcserét kényszerített ki. Ennek keretében mintegy 80 ezer szlovákiai magyar kényszerült Magyarországra költözni, míg helyükre önkéntesen magyarországi szlovákok települtek át. További 43 ezer magyart pedig csehországi kényszermunkára vittek el a hatóságok