Belülről bomlasztanának

Egy hétvégi német lap név nélkül nyilatkozó brüsszeli, frankfurti és berlini forrásai szerint Alekszisz Ciprasz kormánya „hihetetlenül inkompetens”, tagjai „kávéházi forradalmárok”, akik még mindig nem értették meg, mekkora veszélybe sodorták Görögországot. A miniszterelnök új védőhalóról beszél, ami gyakorlatilag egy harmadik méretes pénzügyi injekció szükségét jelenti, Janisz Varufakisz pénzügyminiszter pedig – aki német kollégáját, Wolfgang Schäublét rendre az őrület határára kergeti – azzal fenyegetett, akár új választások kiírására, vagy az euróövezeti tagságról tartott népszavazásra is sor kerülhet, ha nem fogadják el az új programjukat. A drámai görög nyilatkozatok között a pálmát mégis Nikosz Kociasz külügyminiszter viszi el, aki nemes egyszerűséggel kijelentette: ha Görögország összeomlik, akkor Európát elárasztják az illegális emigránsok és a dzsihádisták, az Európai Uniót pedig „kulturális rasszistának” bélyegezte. Mondja ezt az a Kociasz, aki az 1980-as években a lengyel Szolidaritást az amerikaiak trójai falovának minősítette… Nagyon nehéz egy olyan országban fontos szerkezeti reformokat és takarékosságot követelni, ahol az egymást követő kormányok már 1930(!) óta ígérik a vagyonnyilvántartó és telekkönyvi rendszer megvalósítását, ehhez képest sehol sem tartanak vele. Ahol humanitárius katasztrófáról beszélnek a kormányzó Sziriza politikusai, miközben az átlagbér még mindig 1300 euró környékén van. Még sincsen kedvünk derülni a hellének hanyagságán, egyrészt azért, mert veszélyeztetik a 240 milliárd eurós hitelcsomag törlesztését (ehhez Szlovákia 1,5 milliárddal járult hozzá), másrészt mert egy további, 30–50 milliárdos mentőövre ácsingóznak, harmadrészt pedig azért, mert esetleg Európában negatív láncreakciót indíthatnak el. Ez utóbbinak tökéletesen tudatában van Ciprasz, aki nyíltan kimondta: ha Brüsszel „arrogáns és büntető” módon jár el Athénnal szemben, Görögország „lassan megfullad”; ez esetben nemcsak Görögország kerül veszélybe, hanem a megszorításokat elutasító mozgalmak is Európa-ellenes irányba fordulhatnak. „A Sziriza megbüntetése nem fékezné meg Spanyolországban a Podemost, csak szembefordítaná Európával, ami tovább növelné Olaszországban Beppe Grillo, Franciaországban Marine Le Pen erejét, az unióellenes brit Nigel Farage pedig nagyon örülne ennek” – okoskodott a kormányfő. Látszólag jól gondolkodik a görög vezető, hiszen az Európai Központi Banktól mától havi 60 milliárd eurós pénzinjekciót kapó eurózóna már 2008 ősze óta válságtól stagnálásig, esetleg törékeny fellendülésig poroszkál, amit a lakosság egyre kevésbé visel el. Erre éreznek rá a rendszerkritikus és erőteljes populista vonásokat mutató pártok. A szintén uniós mentőcsomagra szorult Portugáliában és a hatalmas munkanélküliséggel küzdő Spanyolországban októberben, illetve decemberben parlamenti választásokat tartanak. Más sem hiányzik Európának, mint a Hugo Chavez olajra alapozott latin szocializmusát (éppen összeomlás előtt áll Venezuela…) példaértékűnek tartó Podemos párt győzelme Spanyolországban. Mert ha a gazdaságilag súlytalan Görögország ennyi gondot okoz, akkor rossz belegondolni, mi történne, ha az unió ötödik legnagyobb gazdasága mutatna fügét az európai egységet és stabilitást megalapozó kompromisszumokra. Ezért elengedhetetlen, hogy záros határidőn belül Görögországot fenntartható útra térítsék, vagy statuáljanak példát vele a többi „kávéházi forradalmár” okulására.