Az új norma

De ennek ellenére sokak szerint a klímaválság egy kamu. Kanadában március óta 43 000 négyzetkilométer boreális erdő égett le, ami már most több, mint az évi átlag. Csak májusban 55 millió tonna CO2 szabadult fel ezekből a kanadai erdőtüzekből, ami az ország emisszióinak a tizedét teszi ki. Ekkora tavaszi erdőtüzeket Kanadában még nem láttak. A méretet az óriási füstfelhő is igazolja, amit a légáramlatok Észak-Amerika felé irányítottak, és New York Cityt apokaliptikus narancssárga ködbe borított.

Eközben Szibériában is égnek a boreális erdők. Május 10-ig 52 000 négyzetkilométernyi erdő égett le. És az erdők azóta is égnek.

Csak hogy kontextusba rakjuk: Szlovákia területe 49 000 négyzetkilométer. Tehát csak Kanadában és Szibériában pár hónap alatt két szlovákiányi erdő égett le. Egész ökoszisztémák növényekkel, állatokkal együtt.

Az, hogy a tajga boreális erdeiben tavasszal már megjelennek az első erdőtüzek, nem különleges. Az az aggasztó, hogy mekkora területek égtek le. Persze ez azzal függ össze, hogy Kanadában és Szibériában is hőmérsékletrekordok dőltek ebben az évben. Mivel már évek óta nagy a szárazság, volt is minek égnie. És az igazi erdőtűzszezon még csak most kezdődik.

Hőhullámok vannak Ázsiában is, amelyek már több mint 13 hete tartanak. Már áprilisban és májusban 40 fok feletti hőmérsékleteket mértek.

A Csendes-óceánban elindult az El Niño, amit a kutatók a megszokottnál erősebbre saccolnak. Ezzel egy időben az Atlanti-óceánban is hőmérséklet-anomáliát észlelnek. És mintha mind ez nem lenne elég, az antarktiszi jégtakaró is az átlagos minimum alá csökkent.

Mivel a Föld zárt rendszer, ez mind összefügg egymással. A magas hőmérsékletek szárazságot eredményeznek, a szárazság erdőtűzhöz vezet, ami óriási mennyiségű CO2-t és füstöt szabadít a légkörbe. A CO2 tovább fűti a bolygót, melegednek az óceánok, a füst pedig mikrorészecskékből áll, ami szennyezi a levegőt, és komoly egészségügyi károkat okoz azokban, akik belélegzik. A CO2 zöme feloldódik a tengerben, ami csökkenti a tenger pH-ját, értsd: savasabbá válnak a világtengerek. Ez pedig felgyorsítja a tengeri élőlények kihalását, pl. a korallok a savasabb környezetet nem bírják. Arról nem is beszélve, hogy a forró tengerekben gyakran az állatok szó szerint megfőnek. És így megy ez körbe- körbe, az események egymást erősítik.

Ez az új norma. És az emberiség tétlenül nézi. Sőt, sokan vannak, akik szerint a klímaválság kamu. Igen, már nagyon kevesen vannak, akik azt mondanák, hogy nem változik semmi, hogy nincs ember által okozott klímaváltozás. De nem akarják hallani a híreket. Szerintük ez felesleges rémhírtejesztés és riogatás.

Pedig a válság nagyon is itt van. A klimatológusok modelljei szerint az El Niño hatására nagy valószínűséggel meghaladjuk az 1,5 fokos átlaghőmérséklet- emelkedést 2024-ben. Talán aztán még lehűl egy kicsit a bolygó, de ha nem fogunk drasztikusan csökkenteni az emissziókon, akkor a párizsi konferencián eldöntött klímacéloktól elbúcsúzhatunk.

Ennek ellenére az emberek ragaszkodnak a fosszilis nyersanyagokhoz. Az, hogy bizonyos politikusok, akik a fosszilis ipartól kapják támogatásaikat és terjesztik a sok rémhírt arról, hogy mindenki szegénységbe fog csúszni, meg fog fagyni és nem fog tudni közlekedni, ha kiszállunk a fosszilis energiahordozókból és kiiktatjuk a belsőégésű motorokat, bizonyos szinten érthető, mert jó sok pénzzel tömik tele zsebeiket. De az, hogy a civil társadalom ezt képes elhinni, és a saját érdekei ellen dolgozik azzal, hogy ezeket a populistákat meg is választják, hát az – kérem szépen – valóban rettentő.

Bolygónk ökoszisztémáinak megsemmisülését élő adásban figyelhetjük, és közben úgy teszünk, mintha nem lenne válság. Mert a kényelem a legfontosabb.

Poklot teremtünk a jövő generációinak. Biztos, hogy hálásak lesznek.