Az új Csemadok

A kabinet elveti vagy elfogadja a jó tanácsot, ha elfogadja, már csak a parlamentnek kell rábólintania a döntésre. Négylépcsős rendszer, legalul a bizottsággal.

Egyesek szerint gittegylet, mások szerint az autonómia első lépcsőfoka. Én az előbbiekhez inklinálok, ám az is tény, hogy a kisebbségek még soha nem választhatták ki demokratikus szavazással képviselőiket a kormány mellett működő tanácsban és/vagy bizottságban. Eddig fentről ültették oda az éppen aktuális hatalom által arra érdemesnek tartottakat.

Az érintettek különféle civil szervezetek – a több tízezer tagot számláló Csemadoktól a néhány tagú regionális érdekeltségű közösségekig – képében most először választottak és választódtak. Borítékolni lehetett, hogy a Fórum Intézet által életre hívott Szlovákiai Magyarok Kerekasztala jelöltjei mindent visznek, s így is lett. Mind az öt rendes helyet megszerezték, az öt póthelyből négyet. Tökéletes szervezés, zsigeri lobbi. A választás annyira jól sikerült számára, hogy még az MKP elnöke is üdvözölte az eredményeket. Noha Orosz Őrs (Diákhálózat), a bizottság megválasztott tagja lapunknak azt mondta, nem tartja szerencsésnek, hogy egyesek politikai motivációkat sejtetnek a háttérben, a megválasztottak egynémelyikét elnézve az a naiv, aki ezt nem teszi meg. Jól tudjuk, korábban hogyan éltek szimbiózisban politikai és kulturális-társadalmi szervezetek.

Így lehet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalából az újkori Csemadok, amely neves elődjét is bekebelezte. Ezért kellett csalódnia mindenkinek, aki valamiféle decentralizált, politikamentes kisebbségi képviseletre számított. Talán éppen ezért is hajlok a gittegylet megnevezésre. Hogy az-e, majd az idő és a gyakorlat eldönti.