Az SaS hétvégéje

Richard Sulík liberális formációját az utóbbi hónapokban sok kritika érte, elsősorban azzal kapcsolatban, hogy a párt a kormányzás kedvéért feladta választások előtt hirdetett célkitűzéseit, s tulajdonképpen becsapta választóit. A bírálatokkal az SaS nem nagyon törődött – némi joggal, hiszen azok az esetek többségében nem maguktól a szimpatizánsoktól érkeztek, hanem olyan személyektől, akik eleve antipátiával viseltettek a párt iránt. A sikeresség mércéjét pedig nem a bíráló cikkek száma, hanem a támogatottság mértéke jelzi.

A Szabadság és Szolidaritás helyzetén a legutóbbi felmérések riasztó eredményei változtattak. Nagy sajtóvisszhangot kapott, hogy a Focus adatai alapján az SaS támogatottsága három hónap alatt 9,2-ről 5,2 százalékra esett vissza, de a Polis szerint is mindössze hat százalék környékén mozog a párt népszerűsége, a (hagyományosan megbízhatatlan) Median felmérései pedig szintén a szimpatizánsok számának csökkenését mutatják. A tendencia érzékelhető még akkor is, ha figyelembe vesszük a hibahatárokat: a választásokon még 12 százalékot elérő SaS lassan, de biztosan elveszíti kiábrándult szavazóit.

Ennek fényében kissé más megvilágításba kerülnek a hétvégi események. Az SaS megnyilvánulásaiból akadt elég. Richard Sulík Pozsonyban kiállt a szivárványos menet és a melegek regisztrált partnersége mellett, Stanislav Fořt, a parlament egyetlen nyíltan homoszexuális képviselője interjút adott a Sme napilapnak, az SaS ismét megnyitotta a marihuánakérdést, Ľubomír Galko védelmi miniszter pedig előbb Robert Ficónak, majd a félreszavazó, koalíciós egyezségeket megfúró kereszténydemokrata képviselőknek ment neki. Történt egy szinte népmesékbe illő fordulat is a párt elnökével. Richard Sulík mellett péntek délután szirénázó Audijával maga Robert Fico húzott el, az incidens erkölcsi muníciót hivatott szolgáltatni a SaS-nak a képviselői privilégiumok eltörlésével kapcsolatban.

A jelek arra utalnak, hogy az SaS ismét felmelegíti, és intenzíven szorgalmazni fogja hagyományos, a fiatalokat megszólító témáit. Ez a fejlemény a Szabadság és Szolidaritás preferenciáira jótékony hatással lehet, a kormánykoalícióra nézve azonban meglehetősen rossz hír. A marihuána dekriminalizációja és a homoszexuálisok regisztrált párkapcsolata nem került bele a koalíciós szerződésbe, és ha az SaS mégis becsületbeli kérdést kovácsol az elfogadásukból, azt a KDH-val való kapcsolata és a koalíció egysége fogja megszenvedni. A második Dzurinda-kormány idején pedig már láthattuk, milyen fatális következményei vannak egy sértett liberális vállalkozópárt (akkor éppen az ANO) és a kereszténydemokraták konfliktusának.