Az infláció áldozatai Szlovákiában

Az inflációs sokk tehát elmúlt már, ezért az elemzők elkezdték a magas infláció szociális hatásának felmérését. Szlovákiában a legfontosabb elemzést a Költségvetési Tanács közgazdászai tették közzé, akik megpróbálták felmérni azt, hogyan birkóztak meg a szlovák háztartások a magas inflációval, és kik voltak azok, akiket ez a legérzékenyebben érintett. Kezdetként elmondhatjuk, hogy a családok fogyasztói kosara 2021- hoz képest az elmúlt két évben az energiaár-támogatások ellenére is 24 százalékkal lett drágább. Figyelembe kell venni azonban, hogy az elmúlt két évben a családok jövedelme is növekedett, és sokakat meglepetésként érhet, hogy az átlagos szlovák család vásárlóereje ebben az időszakban 10 százalékkal növekedett. Ez egyrészt a megszokottnál magasabb bérnövekedésnek köszönhető, másrészt a családoknak a legtöbbet a gyermekek után járó állami támogatás jelentős növelése segített. A rendelkezésre álló adatokból az is látszik, hogy az állami családtámogatás a leginkább az alacsonyabb jövedelmű családoknak kedvezett, és ezzel hozzájárult a jövedelemkülönbségek csökkenéséhez.

Az „átlagos szlovák család” kifejezés mögött azonban különbségek rejtőznek, és az adatok azt mutatják, hogy a családok 15 százalékának a vásárlóereje reálisan csökkent az elmúlt két évben. Ezek a családok a jövedelmi spektrum mindegyik részében megtalálhatóak, és közös pontjuk az, hogy gyerek nélküliek. Ebből kifolyólag nem érintette őket a már említett nagylelkű családtámogatási politika, mely a szlovák családok nagy részének segített kompenzálni a magas infláció negatív hatásait. Az ilyen családok aránya a jövedelmi spektrum alsó 40 százalékában a legmagasabb, ezért érdemes lesz a jövőben az ilyen családokra célzott támogatások bevezetésén elgondolkodni.

A közgazdasági elemzések mellett azonban fontos az is, mit gondolnak maguk a háztartások képviselői az infláció hatásairól. Nemrég került nyilvánosságra a Focus közvélemény-kutató intézet tavaly novemberben készített közvélemény-kutatásának az eredménye, melyben a részt vevő alanyokat a bevételeikről is kérdezték. A megkérdezettek egyharmada felelte azt, hogy az év elejéhez képest csökkent a jövedelme, és 10 százalék úgy nyilatkozott, hogy 2023 folyamán jövedelmének nagy részét elvesztette. A jövedelemcsökkenés elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező lakosokra jellemző, akik kevésbé képzett szakmákban dolgoznak, ami összefügg az alacsonyabb személyes jövedelmükkel. Ők azok, akik rendszerint megtakarításokkal sem rendelkeznek, ezért a magas inflációhoz hasonló sokkok nagyon érzékenyen érintik őket. Az állam legfontosabb rövid távú feladata az eddigi inflációs segítségből kimaradt háztartások identifikálása és megsegítése, hosszú távon pedig a lakosság képzettségének a növelése. A magasan képzett és jól fizetett munkaerő jobban viseli az inflációs hullámhoz hasonló gazdasági sokkokat, ezért érdemes ennek kialakításába befektetni.