Az ENSZ-hez fordul a Székely Nemzeti Tanács

Az ENSZ Biztonsági Tanácsához és főtitkárához fordul a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), és azt kéri, kezelje kiemelt kérdésként Székelyföld helyzetének rendezését, és járuljon hozzá, hogy nemzetközi felügyelettel szavatolják a térség autonóm státusát.

Az erdélyi Krónika és a bukaresti Új Magyar Szó című lapok beszámoltak arról, hogy a szervezet elnöke, Csapó József Traian Basescu közelmúltban elhangzott megnyilatkozására reagált. A román államfő nemrég kijelentette: a koszovói konfliktus rendezése érdekében általa javasolt autonómia nem alkalmazható Székelyföld esetében. Ezzel szemben Csapó József szerint Székelyföld esetében is kívánatosabb lenne a „megelőzés”, mint az utólagos helyzetrendezés. „Figyelembe kellett volna venni Koszovó kérdésében 1991-ben Lord Carringtonnak, a Hágai Békekonferencia elnökének figyelmeztetését, hogy Jugoszlávia népeinek sorsát meg kell oldani a Vance-Owen-féle javaslat alapján” – mondta Csapó. Az SZNT szorgalmazza, hogy a világszervezet tekintse kiemelt fontosságúnak Székelyföld helyzetének rendezését. Felszólította a román parlamentet a Székelyföld Autonómia Statútumára vonatkozó törvénykezdeményezés elfogadására. Ezzel párhuzamosan a hozzászólók kérték az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének visszavonását. Az SZNT azt is követeli, hogy „Románia addig ne legyen az Európai Unió tagja, amíg Székelyföldnek nincs autonómiája”.

Frunda György, az RMDSZ szenátora szerint túlzás a Székelyföld összehasonlítása Koszovóval. Szerinte nincs értelme azt kérni, hogy az autonómia a csatlakozás feltétele legyen, miközben az EU-tag Romániában már könnyebb küzdeni az önrendelkezésért. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint az SZNT „olyan személyek tömörülése, akiknek nem volt sikerük az RMDSZ-ben, s most másképp próbálnak érvényesülni”. Éppen ezért Borbély azt tanácsolja a kormánykoalíciós partnereknek, hogy mielőbb fogadják el a kisebbségi törvényt, mintegy bebizonyítva, hogy a kisebbségek legitim kéréseit meg lehet oldani.