Az ember az űrben

Az amerikai űrhajó fellövésével kezdődött, ami önmagában véve nem olyan nagy ügy, hiszen számtalan különböző típusú űrhajó bocsáttatott már fel az égbe. De ez volt az első magánűrhajó. Ráadásul 2011-től, amióta az amerikaiak is csak Bajkonurból röpködhettek, ez volt az első alkalom, hogy újra az USA-ból indulhattak. Érthető hát a nagy csinnadratta és Trump elnök személyes, borzas hajú jelenléte. Érdekelne, mi járt a fejében, amikor a fellövés után azt mondta, hogy „ez hihetetlen, és ez még csak a kezdet”. Persze akkor még nyugodtan mélázgathatott, akár az űrbéli emberi jogokról is, hiszen ez Minneapolis előtt volt.

A kilövést kommentáló csillagász Musknak, az űrhajó tulajdonosának űrturisztikai és űrbetelepítési terveiről is beszélt, hozzátéve, hogy azért az nem úgy van, ahogy a milliárdos elképzeli. Az űrturisztika elvileg megoldható lenne, ha valaki olyan egészséges, mint az űrhajósok, és ha van 65 millió dollárja, mert most ennyibe kerülne egy Föld körüli utazás.

Az űr betelepítése más tészta. A csillagász tudományos ellenérveket hozott fel, hiszen ő a tudomány embere. Nekem meg rögtön eszembe jutott, hogy a tudomány érvei esetleg megcáfolhatók, mondjuk sok pénzzel, ha az érdek úgy hozza. Mindenesetre az űr egyelőre még mindenkié, de az emberben önkéntelenül felmerül a kérdés, hogy az „ez még csak a kezdet” nem az űr kolonizálására vonatkozik-e.

Az űr persze üres. Mi értelme lenne oda terjeszkedni? Több pragmatikus okot is el tudok képzelni, de maradjunk inkább a sci-fiirodalomnál, amely sok dolgot – stílszerűen mondva – fényévekre előre láttatott. Hiszen a „robot” kifejezés is az irodalomból, Karel Čapek regényéből származik. A sci-fiben a robotok általában nem csupán gépek, hanem életre kelnek, méghozzá emberi életre, éreznek, szeretnek, még háziállataik is vannak, persze robotból, mint például Stanislaw Lem elbeszélésben a Robodri kutya, amely „visszacsaholás”-ra működik.

A sci-fiszerint az emberek három fő ok miatt igyekeznek az űrbe. Az első: a Földön annyira rosszul bánnak a robotokkal, hogy azok fellázadnak ellenük, és az embereknek menekülniük kell, s nincs más hely, csak a kozmosz. A második ok, hogy rosszul bánnak a robotokkal, ezért azok az űrbe menekülnek, de az emberek ott sem hagynak nekik nyugtot, hanem utánuk mennek és üldözik, gyilkolják őket. A harmadik ok, hogy az ember rosszul bánik a Földdel, totálisan tönkreteszi, s ezért új életteret kell találnia. Kirajzik hát az űrbe. Ez persze – sem a tönkretevés, sem a kirajzás – nem megy egyik napról a másikra.

Szeretem a sci-fit. Valamikor úgy éltem meg, mint mások csodálatosan burjánzó fantáziájába tett kirándulást. Ma már kicsit félek, mert egyre inkább a valóságról szól.