Az elhanyagolt oktatásügy következményei

Ezt az uralkodó osztályok azóta tudják, amióta uralkodók léteznek. A tudás titkolásának, az információk korlátozásának előnyeit a lakosság ellenőrzésére gyorsan felismerték elődjeink, a tudás mindig is hatalom volt. Amíg az emberek kis csoportokban, törzsekben éltek, amelyek javarészt egyöntetűek voltak, addig könnyen meg tudtak egymással osztani minden információt, amit a környező természetről megtudtak. Ugyanúgy, mint ahogy megosztották egymással az ételt és más anyagi javakat is. Mindenkinek megvolt a feladata, de a sikeres túléléshez szoros közreműködésre volt szükség. Majd, amikor az első emberek a természet alapos és hosszas megfigyelése és sok próbálkozás után rájöttek, hogy milyen növények és állatok alkalmasak a háziasításra, megalakultak az első települések, és a településekkel egyetemben megalakultak a szociális hierarchiák, amelyek sok különböző formát öltöttek, de mindig ugyanaz volt a lényeg: úgy kell megosztani a lakosság többségét, hogy ne vegyék észre, hogy az igazi ellenségeik saját uralkodóik, miközben az uralkodók alattvalóik kemény munkájából gazdagodnak meg, és az elérhető nyersanyagok nagy részét is felhasználják. A hatalmi struktúrák kialakulásával a települések egyre csak növekedtek és technológiailag fejlődtek, ezáltal mindig újabb és újabb alcsoportok jöttek létre a társadalomban, új szakmák új tudással. És persze egy idő után az emberek összevéve már annyit tudtak, hogy nem tudhatott mindenki mindent.

De mindig is megvoltak azok az emberek, akik azért harcoltak, hogy a tudás, az oktatás demokratizálódjon. És ezzel a társadalmi egyenlőségért is harcoltak. Így játszódott le körbe-körbe ugyanaz a sztori az emberiség történelme során. Az uralkodók elnyomnak, kizsákmányolnak, a lakosság egy része pedig harcolt ellenük, fellázadt, nem hagyta magát. Birodalmak születtek és elpusztultak, az évszázadok és évezredek pörögtek, hol önkényuralom volt, hol egy kis demokrácia. És az emberi tudás fékezhetetlenül nőtt.

És most itt vagyunk, 2023-ban. És még mindig ugyanazt a játékot játsszuk, mint elődeink. Ugyan sokkal gyorsabban sokkal több információhoz férünk hozzá, mint például 20 évvel ezelőtt, de nem tudjuk feldolgozni, mert már nem kapjuk meg a kellő oktatást. Az internetet elöntötték a félrevezető és álhírek, a hazugság politikailag elfogadottá vált. Lényegében párhuzamos valóságok alakulnak ki. És ez mind azért történik, hogy a lakosság figyelmét eltereljék az uralkodók a nagy lopásokról, miközben siralmas állapotba spórolják az oktatásügyet világszerte. Szerencsére nálunk, Szlovákiában, Európában, a nyugati világban még hozzáférhetünk a valós információkhoz. Még utánaolvashatunk, hogy milyen harcokon mentek keresztül az emberek a 19. század végén és a 20. század elején azért, hogy a munkanap csak 8 órás legyen, legyenek hétvégék, és a gyerekmunka legyen tiltott. Még elolvashatjuk a tényeket a klímaválságról. De ehhez akarat kell.

Ha egy oktatásügyi rendszer nincs jól finanszírozva, nincs jól megtervezve, akkor irányítható fogyasztók jönnek létre, nem pedig gondolkodó, intelligens emberek. És egy ilyen társadalomnak nincs jövője. Korunk legnagyobb veszélyei a dolgozók kizsákmányolása, a fasiszta ideológiák erősödése és a klímakatasztrófa, és ezt csak minőségi oktatással lehet megfékezni. De gyorsan kell cselekedni. Mert ha a lakosság hagyja, akkor ki lesz zsákmányolva.

Ha megnézem a felméréseket az előre hozott választással kapcsolatban, akkor Szlovákiában nagyon is jól működik a lakosság manipulációja, az oktatásügy leépítése sikeres volt. Szomorú bizonyítvány ez az ország számára, hogy mennyien akarják a maffiózókat és a fasisztákat a parlamentben látni. Azokat az embereket, akik a feljebb említett veszélyeket nem elhárítani, hanem felgyorsítani akarják.